Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK

Bokorné Szegő Hanna
1925-2006

Bokorné Szegő Hanna alapító tagja volt a Budapesti Corvinus Egyetem egyik jogelődje, a Budapesti (Marx Károly) Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének, s a nemzetközi kapcsolatok szak 1963-as beindulása óta lényegében egészen haláláig aktív oktató tevékenységet folytatott. Óráira mindig alaposan felkészülve, a legfrissebb fejleményeket is nyomon követve és előadásaiba beépítve tanította a szak egyik meghatározó törzstárgyát, a nemzetközi jogot. Betegsége súlyosbodását követően is ameddig csak tudott, bejárt órát tartani, emellett lakásán is fáradságot nem kímélve foglalkozott hallgatóival, folyóiratot szerkesztett, köteteket állított össze, új tervek foglalkoztatták.

Első tanítványai 1967-ben hagyták el az egyetem padjait, s azóta több ezren hallgatták élvezetes, konkrét jogesetek sorával fűszerezett előadásait, a hallgatók érdeklődő kérdéseire adott alapos válaszait. Sohasem szégyellte megmondani, ha valamilyen kérdésre azonnal nem volt biztos válasza, a hallgatók viszont mindig biztosra vehették, hogy a következő órára a legalaposabban utánanéz a kérdésnek s nem feledkezik meg a válaszadásról. Tanítványainak jelentős része a diplomáciai pályán mozog, államtitkárok, nagykövetek, külügyi tisztségviselők zöme tanulta tőle a nemzetközi jog rejtelmeit, de jószerivel bárhová is ment itthon vagy külföldön, nagy valószínűséggel összetalálkozott egy-egy volt tanítványával.

Fő tárgya, a nemzetközi jog mellett szemináriumot vezetett a szívéhez talán legközelebb álló téma, az emberi jogok köréből. A százat meghaladja azoknak a hallgatóknak a száma, akik vezetésével, a vele folytatott sok-sok gondolatébresztő, inspiratív beszélgetés hatására az önálló kutatás örömeit is megtapasztalva védték meg szakdolgozatukat a fenti témakörből. Fáradhatatlanul kereste az újat, a jobb, hatékonyabb módszereket. A kilencvenes évek elején kezdeményezésére került bevezetésre az igen népszerű Nemzetközi szerződéskötések technikája című gyakorlati tárgy, amelyen a hallgatók tárgyalási szimuláción át jutnak el egy-egy nemzetközi szerződés ünnepélyes megkötéséig.

Életkora előrehaladtával oktatási terhelése nemhogy csökkent volna, inkább növekedett. 1991-es megalakulásától kezdve aktívan részt vett a Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézete (BIGIS) keretein belül folyó külügyi szakértő, majd a kilencvenes évek közepétől az Európa-szakértő szakok oktatásában. Állandó, javaslataival az újszerűséget kereső, az oktatás színvonalát mind magasabbra helyezni kívánó tagja volt a BIGIS Tudományos Tanácsának. A kilencvenes évek derekán beindult Nemzetközi Kapcsolatok tudományos doktori (Ph.D.) program jogi tárgyainak oktatásában is aktív részt vállalt, idegen nyelvű szakirodalmat feldolgozó szemináriumot vezetett, doktorandusz hallgatók témavezetője volt, s mindemellett tagja a program szakbizottságának.

Bokorné Szegő Hanna nem csupán hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tudományos tevékenységet végzett, amely - hivatásából eredően - szorosan kapcsolódott oktatási tevékenységéhez. 1973-ban szerezte meg az állam- és jogtudományok doktora címet, összesen mintegy tíz könyve, hazai és külföldi folyóiratokban közel 100 tanulmánya jelent meg. Oktatói és tudományos kutatói teljesítményének egyik kiemelkedő eseménye volt Nemzetközi jog című tankönyvének megírása és 1997-es megjelenése. E könyvet több felsőoktatási intézmény használja alapvető tananyagként, s újabb és újabb kiadásai jelentek meg.

Felsorolni is nehéz lenne azokat a külföldi országokat, amelyek egyetemein illetve más intézményeiben (gyakran többször is) előadásokat tartott. Álljon itt csupán néhány: Ghana, Tunézia, Etiópia, Jugoszlávia, Franciaország, Németország, Egyesült Államok, Finnország, Olaszország, Spanyolország. Strasbourgban az Emberi Jogok Intézetében 1975-ben a nők helyzetéről, 1990-ben a gyermekek jogairól tartott előadássorozatot. 1993-ban Thessalonikiben a Nemzetközi Jogi Intézet nyári egyetemének volt egyik előadója. Nemzetközi tudományos pályafutásának egyik elismerése volt, hogy 1998-ban meghívást kapott New York-ba, ahol az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ENSZ ülésen vett részt és tartott előadást.

Nemzetközi konferenciák és tudományos tanácskozások során vett részt. A tudományos kutatók státuszát vizsgáló UNESCO szakértői bizottság elnöke volt, tagja volt a politikai és polgári jogok korlátozási lehetőségeit kidolgozó szakértői bizottságnak (Siracusa, 1985), valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok alkalmazásáról szóló elveket elfogadó szakértő bizottságnak (Limburg, 1987), tizenkét éven át volt tagja, 1969-ben pedig elnöke az ENSZ Nők helyzetével foglalkozó bizottságának (CSW), megalakulásától 2000-ig volt elnöke a Nemzetközi Jogi Egyesület (ILA) Magyar Tagozatának.

Tudományszervező tevékenységét dicséri, hogy 1990-ben kezdeményezésére jött létre az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének keretében az Emberi Jogok Központja. A Központ által kiadott folyóirat, az Acta Humana Emberi Jogi Közlemények főszerkesztője volt.

Kimagasló oktatói és tudományos tevékenysége elismeréseként 1995-ben Szent-Györgyi Albert díjban, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesült.

Az oktató professzor, a tudós kutató mellett Bokorné Szegő Hanna az az ember volt, aki minden körülmények között emberséges ember tudott maradni. Nehéz történelmi időket élt meg, nem kímélte őt a sors. Mindig lábra tudott állni, ha kellett, újra tudta kezdeni. Ehhez hozzásegítette mélységes humanizmusa, életszeretete, a minden körülmények között megőrzött erkölcsi tartása. Azok közé tartozott, akiknek hivatása egybeesett megélt életükkel, hiszen élete minden megnyilvánulását - amint Nemzetközi jog című tankönyvének ajánlásából is kitetszik - a "jog tisztelete" vezérelte. Nem véletlen tehát, miért volt a legkedvesebb területe az emberi jogok témaköre. őszintén vallotta mindazokat az elveket, amelyeket az emberi jogi kérdéskomplexum felölel. Kevés dolog háborította jobban fel, mint a jog semmibe vevése, a jogtalanság, a jogszerűtlenség. Hivatását teljes odaadással, töretlen lelkesedéssel és szenvedéllyel űzte, ami tanítványait is magával ragadta. Az oktatók manapság sajnos egyre ritkább, igazi iskolateremtő típusához tartozott, azokhoz, akik szervesen elegyítették a magas színvonalú tudományos kutatómunkát az érdekfeszítő stílusú, a diákok figyelmét állandóan ébren tartó oktatással, s akik életükkel, életvitelükkel személyes példát is mutattak hallgatóiknak.

Bokorné Szegő Hanna tudásból és emberségből végtelenül sokat adott nemzedékek sorának, s ennél többet oktatóként aligha tehet bárki is. Halála mélyen megrendítette kollégáit és tanítványait egyaránt.


Bokorné Szegő Hanna
tudományos publikációinak jegyzéke

Könyvek

  1. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1961. 311 old.
  2. Nemzetközi Jog. I. r. Kézirat/ként/. Budapest, Tankönyvkiadó, 1965. 176 old.
  3. Nemzetközi Jog II. r. Kézirat/ként/. Budapest, Tankönyvkiadó, 1966. 139 old.
  4. New States and International Law. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970. 116 old.
  5. Új államok és a nemzetközi jog. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1971. 262 old.
  6. Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976. 179 old.
  7. The role of the United Nations in international legislation. Akadémiai Kiadó - North-Holland, 1978. 192 old.
  8. Államazonosság - államutódlás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 108 old.
  9. Az emberi jogok nemzetközi jogi aspektusai és az alkotmányfejlődés. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája. Budapest, 1988. 104 old.
  10. Nemzetközi jog. Budapest, Aula, 1997. 378. old.
  11. Nemzetközi kapcsolatok alapszótár (Böszörményi Jenővel és Kemenszky Ágnessel közösen). Budapest, Aula Kiadó, 2003. 384 old.

Tanulmányok

  1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és a nemzetközi munkaügyi egyezményekkel kapcsolatos nemzetközi jogi kérdések. Jogtudományi Közlöny, 1956. 4. sz. 231-243. old.
  2. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások kérdése. Jogtudományi Közlöny, 1960. 1-2. sz. 67-75. old.
  3. A gyarmati klauzula alkalmazása a nemzetközi szerződésekben. A MTA Állam- és Jogtudományi Értesítője, 1961. 3. sz. 341-375. old.
  4. The colonial clause in international treaties. Acta Juridica, 1962. T. IV. Fasc. 3-4. 261-294. old.
  5. La Convention de Belgrade et le régime du Danube. Annuaire Francais de Droit International, Paris, 1962. 192-206. old.
  6. A francia gyarmatbirodalom bomlása az alkotmányjogi változások tükrében. Jogtudományi Közlöny, 1962. 8. sz. 391-401. old.
  7. A kozmikus térséggel kapcsolatos alapvető nemzetközi kérdések. Állam- és jogtudomány, 1962. 2. sz. 199-225. old.
  8. A legújabb afrikai államok alkotmányáról. Állam és igazgatás, 1962. 5. sz. 370-380. old.
  9. Peaceful coexistence and the international legal problems of Outer space. Questions of International Law 1962, Budapest, 1962. 69-85. old.
  10. "Air and Space Law" című napirendi ponthoz hozzászólás. (Intervention à la Conférence de 1962 de l'ILA). International Law Association Report of the Fiftieth Conference. Brüsszel, 1962. 44-47. old.
  11. "Uses of the Waters of International Rivers" című napirendi ponthoz hozzászólás (Intervention à la Conférence de 1962 de l'ILA). International Law Association Report of the Fiftieth Conference. Brüsszel, 1962. 409-411. old.
  12. Az államok „szuverén egyenlőségének elve” az ENSZ Alapokmányának rendszerében. Állam- és jogtudomány, 1963. 3. sz. 341-360. old.
  13. La succession des nouveaux Etats. Acta Juridica, 1963. T. V. Fasc. 3-4. 334-367. old.
  14. Succession of new states and international treaties. Questions of International Law 1964. Budapest, 1964. 145-189. old.
  15. Az emberi jogok kérdése és a nemzetközi jog. In: Az állampolgárok alapjogai és kötelezettségei. Akadémiai Kiadó, 1965. 559-601. old.
  16. Az önrendelkezési jog nemzetközi jogi tartalma a gyarmati rendszer felbomlásának tükrében. Állam- és jogtudomány, 1965. 3. sz. 330-360. old.
  17. The International Legal Content of the Right of Self-Determination as Reflected by the Disintegration of the Colonial System. Questions of International Law 1966. Budapest, 1966. 7-42. old.
  18. Human Rights and International Law. Socialist Concept of Human Rights. Akadémiai Kiadó, 1966. 267-309. old.
  19. "State Succession" című napirendi ponthoz hozzászólás. (Intervention à la Conférence de 1966 de l'ILA). International Law Association Report of the Fifty-second Conference, Helsinki, 1966. 568-57. old.
  20. Az új államok és a nemzetközi jog. Állam- és jogtudomány, 1967. 3. sz. 345-368. old.
  21. The New States and International Law. Questions of International Law 1968. Budapest, 1968. 7-37. old.
  22. Le développement du droit des traités et la protection des droits de l'homme. Studie z mezinárodniho práva, 12/1968. 5-25. old.
  23. Mezsdunarodno-pravovoe szoderzsanie prava na szamoopredelenie v szvete raszpada kolonialnoj szisztemü. Acta Juridica, 1968. T. X. Fasc. 1-2. 1-35. old.
  24. A nemzetközi szervezetek szerepe a nemzetközi jogi normák kialakulásának folyamatában. Állam- és jogtudomány, 1970. 423-441. old.
  25. A szokásjog helye a mai nemzetközi jogban. Állam- és jogtudomány, 1971. 4. sz. 627-661. old.
  26. The contribution of international organisations to the formation of the norms of international law. Questions of International Law 1971. Budapest, 1971. 5-27. old.
  27. "State succession" című napirendi ponthoz hozzászólás. (Intervention à la Conférence de 1970 de l'ILA). International Law Asociation Report of the Fifty-fourth Conference. Hága, 1970. 95-97. old.
  28. A nemzetközi szervezetek szerepe az egyetemes jellegű nemzetközi szerződések létrehozásában. Gazdaság- és Jogtudomány, 1973. 3-4. sz. 287-322. old.
  29. A nemzetközi szervezetek közreműködésével létrejött szerződések egyetemes jellegének kérdése. Állam- és jogtudomány, 1973. 2. sz. 144-172. old.
  30. Le role du droit coutumier dans le droit international contemporain. Acta Juridica Tomus, 15. 1973. 299-314. old.
  31. A társadalmi fejlődés hatása a nők jogairól szóló nemzetközi szerződésekre. Állam- és jogtudomány, XVIII/3. sz. 353-381. old.
  32. A tudományos kutatók helyzetéről szóló ajánlás. Magyar Tudomány, 1976/2. sz. 73-78. old.
  33. A "Human Rights" című napirendi ponthoz hozzászólás. (Intervention à la Conférence de 1972 de l'ILA). International Law Association Report of the Fifty-fifth Conference, New York, 1972. 556-558. old.
  34. A "State succession" című napirendi ponthoz hozzászólás (Intervention à la Conférence de 1972 de l'ILA). International Law Association Report of the Fifty-fifth Conference, New York, 1972. 647-649. old.
  35. Influence of Social Development on Treaties Relating to the Rights of Women. Acta Juridica Tomus, 18. 1976. 315-340. old.
  36. The United Nations' Role in Treaty-making. Questions of International Law 1977. Budapest, 9-27. old.
  37. Meszto OON ve mezsdunarodnom pravotvorcsesztve. Szovjetszkoje Goszudarsztvo I Pravo, 1978. 2. sz.
  38. A nemzetközi szerződésekben való államutódlásról és a szerződések jogáról szóló kodifikáció közötti összefüggés. Állam- és jogtudomány, XXII/1. sz. 3-23. old.
  39. A gyermek védelme a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1976/6. sz. 310-315. old.
  40. A nemzetközi szerződésekben való államutódlásra vonatkozó kodifikáció. Jogtudományi Közlöny, 1979. évi 2. sz. 124-127. old.
  41. Apres l'entrée en vigueur des pactes relatifs à la protection des droits de l'homme. Acta Juridica Tomus, 19. (34) 423-430. old.
  42. Zur Erweiterung des katalogs der Menschenrechte. Vereite Nationen. Mönch Verlag. Koblenz 1/78. 10-14. old.
  43. A "Human Rights" című napirendi ponthoz hozzászólás. (Intervention à la Conférence de 1976. de l'ILA) International Law Association Report of the Fifty-seventh Conference, Madrid, 1976. 488-491. old.
  44. A "Land-Locked States" című napirendi ponthoz hozzászólás. (Intervention à la Conférence de 1976 de l'ILA) International Law Association Report of the Fifty-seventh Conference, Madrid, 1976. 542-543. old.
  45. On the Interrelations of the codification of the succession of states in respect of treaties and of the law of treaties In: Question of international law. Vol. 2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 9-29. old.
  46. Rapport entre la codification sur la succession d'Etas en matiere de traités et la codification sur le droit des traités. Acta Juridica Tomus, 22. 1980. (3-4). 275-299 old.
  47. Droit comparé et droit international public. In: General reports to the 10th International Congress of Comparative Law. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 659-689. old.
  48. Új államok? Valóság, 1982. 3. sz. 19-28. old.
  49. Államok keletkezése és megszűnése a mai nemzetközi jogban. Állam- és jogtudomány, 1982. XXIV/4. 523-548. old.
  50. A "Human Rights" című napirendi ponthoz hozzászólás. (Intervention à la Conférence de 1980 de l'ILA) International Law Association Report of the Fifty-ninth Conference, Belgrád, 1980. ILA 160-161. old.
  51. Impact of the activity of international organisations of universal character on the domestic legal order of States. In: Impact of international organisations on public administration. Complex development Research programme in public administration. Budapest, 1982. 13-31. old.
  52. Az egyetemes jellegű nemzetközi szervezetek tevékenységének hatása az államok belső jogrendszerére. In: A nemzetközi szervezetek és a közigazgatás kapcsolata. A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata. Budapest, 1983.
  53. Az emberi jogok nemzetközi védelme és az új magyar alkotmány. In: Alkotmány és alkotmányosság. Akadémiai Kiadó, 1989. 115-122. old.
  54. Az emberi jogok egyes csoportjainak megkülönböztetése és az alkotmányfejlődés. Állam- és jogtudomány, 1989. 31. évf. 2. sz. 329-360. old.
  55. La protection des droits de l'enfant. Recueil des cours, Strasbourg. 1-25. old.
  56. La classification of certain types of human rights and the development of constitutions. Questions of international law. Akadémiai Kiadó, 1991. 19-44. old.
  57. Az emberi jogok nemzetközi védelmével kapcsolatos szerződésekhez fűzött fenntartások. Állam- és jogtudomány, 1991. 3-4. sz. 121-152. old.
  58. Az emberi jogok nemzetközi védelme és a belső jog. Acta Humana, No. 5. 4-14. old.
  59. Az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogok és az államok kötelezettségei. Acta Humana, No. 5. 3-12. old.
  60. A gyemek védelme a nemzetközi jogban. Acta Humana, No. 9. 3-15. old.
  61. International protection of human rights and domestic law. In: Problems of constitutional development. Akadémiai Kiadó, 1993. 83-94. old.
  62. Az államok közössége és az emberi jogok. In: Az államok közössége és a nemzetközi jog. Akadémiai Kiadó, 1993. 333-90. old.
  63. A kelet-közép-európai régió egyes államaiban végbement szétesési folyamatok hatása a nemzetközi szerződésekre. Állam- és jogtudomány, 1993. 3. évf. 1. sz. 3-35. old.
  64. Questions of state identity and state succession in Eastern and Central Europe. In: Transformation in Central and Eastern Europe and its impact on the international system. Budapest, BIGIS, 1995. 103-113. old.
  65. A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi megítélésének és szabályozásának mai kérdései. Acta Humana, 1996. 22-23. sz. 3-18. old.
  66. Ahol az érdekegyeztetés kötelezettsége megszületett. Acta Humana, 1998. 33. sz. 5-8. old.
  67. Questions of State Identity and State Succession in Eastern and Central Europe. In: Small Transformation. Society, Economy and Politics in Hungary and the New European Architecture. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. 397-410. old.
  68. A diszkrimináció tilalmának modern felfogása. (Környei Ágnessel közösen) Acta Humana, 2001. 43. sz. 5-30. old.
  69. The Small Transformation. Questions of State Identity and State Succession in Eastern and Central Europe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. 397-410. old.
  70. Gondolatok Kardos Gábor „Üres kagylóhéj? A szociális jogok nemzetközi jogi védelmének egyes kérdései” című könyvével összefüggésben. Acta Humana, 2004. 3. sz. 59-74. old.
  71. Az államok közösségének szerepe az emberi jogok érvényesítésében. Acta Humana, 2005. 3. sz. 3-11. old.

Részvétel enciklopédiák, lexikonok címsszavainak megírásában

  1. Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967.
  2. Fejlődő országok lexikona. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973.
  3. Világpolitikai kislexikon. Budapest, Budapest, Kossuth Kiadó, 1974.
  4. Állam- és jogtudományi enciklopédia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2019 Grotius