publikációk a szerzőtől »

Törökországban új alaptörvény megalkotását tűzte ki célul a harmadik kormányzati ciklusát töltő AKP párt. A ma érvényben lévő, 1982-es alkotmányt azonban már sokszor módosították (legutóbb 2010 szeptemberében népszavazáson erősítették meg az alkotmánymódosítást), miért van hát szükség egy új alaptörvényre? Rövid dolgozatom erre keresi a választ, elsősorban belpolitikai megközelítésből, megemlítve a fontosabb töréspontokat, vitákat, amelyek a török társadalmat feszítik.

Törökországban igen meghatározó kettősségeket tapasztalhatunk. a földrajzi elhelyezkedés (Európa és Ázsia határán), a lakosság szociális-gazdasági helyzete (keleti és nyugati területeken élők különbsége), a vallás kérdése (a szekuláris állam hívei és iszlamisták) megosztja a török államot. A politika jól tükrözi a török kétarcúságot, a 2002 óta kormányzó AKP sem mentes az ellentmondásoktól, azonban hatalma lassan tíz éve töretlen. A 2010. szeptember 12-én tartott népszavazás megerősítette a kormányon lévő pártot, illetve annak vezetőjét, Erdoğan miniszterelnököt. Az AKP hatalmon maradt a 2011-ben tartott választásokon is, így tovább folytathatja az eddig megkezdett kormányzati munkát. Már a választás során nyilvánvalóvá vált, hogy a párt előbb-utóbb új alkotmány megalkotását tartja szükségesnek, s erről az elképzelésükről a választások megnyerése után sem tettek le. Szükséges-e az új alaptörvény megalkotása? Milyen lépések vezetnek a megvalósításig? Ezekre a kérdésekre keresem a választ írásomban, valamint szeretném röviden áttekinteni a történeti előzményeket, illetve az ország belpolitikáját alakító, egyéb befolyásoló tényezők szerepét, melyek kihatással lehetnek az új alaptörvény megalkotására.

Letölthető publikációk:

Torokorszag_uj_alkotmanya_fele

463 KB

PDF dokumentum

2012.06.22.