Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

IGNÁTH ÉVA

A koreai háború kitörése és az ENSZ

Hatvanöt éve, 1950. június 25-én lépték át az észak-koreai csapatok a 38. szélességi kört, és ezzel kezdetét vette a három évig tartó koreai háború. A fegyveres konfliktus a hidegháborús idõszak elsõ komoly erõpróbája volt, amelynek során az ENSZ, történetében elõször felszólította tagjait, hogy fegyverrel lépjenek fel az agresszor ellen.

Korea, stratégiai helyzetébõl adódóan fontos szerepet játszott Délkelet-Ázsiában. A 19. század végétõl öt ország küzdött, hogy minél nagyobb befolyást szerezzen az országban: az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország (majd Szovjetunió), Kína és Japán. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok számára Korea elsõsorban gazdasági szempontból játszott központi szerepet. A félszigeten található ásványkincsek (vas, szén, arany, réz, stb.), a fakitermelésben való részvétel, a vasútépítési koncessziók megszerzése, a kereskedelem kiterjesztése mind jelentõs tényezõ volt a fent említett két ország gazdasági érdekeit tekintve. A másik három állam számára, melyek körbevették Koreát, az ország elsõsorban nemzetbiztonsági, geostratégiai tényezõként jutott szerephez a külpolitika formálásában. A Koreai-félsziget számukra egy olyan folyosót testesített meg, amelyen át Japán megtámadhatja Oroszországot (Szovjetuniót) vagy Kínát, illetve az utóbbi két ország támadást intézhet Japán ellen. Éppen ezért, ha bármelyikük jelentõs befolyást szerzett Korea fölött, azt a másik kettõ fenyegetésnek fogta fel. Mindezek ellenére, valahányszor erre lehetõség nyílt, igyekeztek a Koreai-félsziget fölötti ellenõrzést megragadni. A 20. század elején Japánnak kedvezett a nemzetközi helyzet, élvezte a nagyhatalmak támogatását, legyõzte Oroszországot, visszaszorítva azt Kelet-Ázsiából. Mindezt kihasználva a felkelõ nap országa egyre inkább uralma alá hajtotta Koreát.

A második világháború után alapvetõen megváltozott a világ geopolitikai térképe. 1945 után a korábbi nagyhatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Németország, Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió – közül Nagy-Britannia és Franciaország, bár gyõztes hatalmakként kerültek ki a háborúból, gazdaságilag meggyengültek. Japán és Németország vesztesként elveszítette befolyási övezeteit, gazdaságuk romokban volt. A háború utáni nemzetközi rendben nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok, amely 1949-ig atommonopóliummal rendelkezett, valamint a Szovjetunió szerepe lett meghatározó a világpolitika formálásában. 1947-tõl az Egyesült Államok meghirdette a feltartóztatás politikáját, amelyet elõször Görögországban alkalmazott a kommunista mozgalom gyõzelmének megakadályozására. A Szovjetunió válasza a Zsdanov-doktrína meghirdetése volt. A negyvenes évek végére az új bipoláris világrend kialakult.

A Kínai Népköztársaság kikiáltása, valamint a kommunista mozgalmak aktivitása az ázsiai kontinensen megváltoztatta annak geostratégiai helyzetét. Korea stratégiai fontossága ezáltal újra felértékelõdött, s megosztottságának rendezése a nemzetközi élet kiemelt kérdésévé vált. Jelen dolgozat célja az ENSZ lépéseinek vizsgálata a koreai kérdés megoldása és a háború kapcsán. A tárgyalandó idõszak végeként az 1951-es év végét tekintjük. Korea küzdelmének megvilágítása érdekében jelen írás elsõ része az ország szuverenitásának elvesztésével, és annak visszanyerése érdekében megtett lépésekkel foglalkozik, kitérve arra, hogy a második világháború során a szövetséges hatalmak hogyan vélekedtek errõl a kérdésrõl, s az ENSZ miként próbálta ezt a problémát rendezni. A dolgozat nem tér ki a háborús események tárgyalására, kivéve azokat, amelyeknek meghatározó szerepe volt az ENSZ döntéseinek szempontjából.

Letölthető publikációk:

A-koreai-haboru-kitorese-es-az-ENSZ722 KBPDF dokumentum2015.07.31.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius