Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Az Országgyűlés 54/1990. (VII. 3.) sz. határozata a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról
1990.07.03.

1990 derekára a magyarországi rendszerváltozás már számos jelentős lépést tett előre: 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, 1990. március végén lezajlottak az első szabad választások, amelyek eredményeként megalakult és munkához látott Antall József hárompárti koalíciós kormánya. Ugyanakkor az ország még nem nyerte vissza a teljes szuverenitását, hiszen szovjet csapatok állomásoztak magyar területen – igaz, megszáradt már a tinta a szovjet csapatok kivonásáról szóló 1990 márciusában Eduard Sevarnadze szovjet és Horn Gyula magyar külügyminiszter által aláírt egyezményen. Az Antall-kormány külpolitikájának másik fontos területe a Varsói Szerződéshez (VSZ) való viszony rendezése volt. 1990. június 7-én, a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén magyar kezdeményezésre napirend-módosítás történt, Mihail Gorbacsov beleegyezésével, ezzel elindult az a lavina, amely végül elvezetett a VSZ megszűnéséhez (1991. július 1.)

Magyar részről e folyamat egyik fontos állomása volt, hogy az Országgyűlés 1990. június 26-án határozatot hozott Magyarország és a VSZ viszonyáról. A határozat előzményeihez tartozik, hogy Vásárhelyi Miklós képviselő, az SZDSZ képviselőcsoportjának nevében 1990. május 15-én indítványt nyújtott be, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról. Az Országgyűlés a házszabályt követve a külügyi bizottság elé utalta a javaslatot. Az 1990. június 26-i plenáris ülésre az indítvány már a külügyi bizottság határozati javaslata formájában került vissza, az Országgyűlés valamennyi pártjának támogatásával. Az Országgyűlés a javaslatot megvitatta és hatpárti támogatással elfogadta: ezzel az határozattá vált. Az országgyűlési vita során a hat parlamenti párt egyetértett abban, hogy a szervezet és az ország kapcsolatát felül kell vizsgálni, sőt, megjelent a kilépés gondolata. A képviselők sorra hivatkoztak az 1956-os forradalom örökségére, de a VSZ-ből való kilépés kapcsán a Bécsi Konvenció ide vonatkozó cikkére hivatkoztak. A határozatban is megjelenik az 1956-os örökség, és mindjárt a bevezetőben megfogalmazódik a VSZ-ből való kilépés szándéka. Első lépésként a szervezet katonai szárnyában való részvétel felfüggesztése szerepel. Megjelenik a kölcsönös barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések felülvizsgálatának igénye is, különös tekintettel azok katonai vetületére.

A határozat 1990. július 3-én került kihirdetésre.

(Ignáth Éva)

 

Források

 

 

Az 54/1990. (VII. 3.) OGY-határozat a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról

1956. november 1-jén Magyarország Kormánya kinyilvánította a Varsói Szerződésből való kilépés szándékát. A november 4-ei katonai beavatkozás, amely a Kormányt megdöntötte, meggátolta a kilépési nyilatkozat törvényerőre emelését. A szabadon megválasztott Országgyűlés most újólag kinyilvánítja Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépési szándékát, és ezért az alábbi határozatot alkotja:

1. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a Bécsi Konvenció 62-ik cikkelye alapján a szerződéskötés körülményeinek alapvető megváltozására hivatkozva, kezdjen tárgyalásokat Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről. Valamennyi tagállammal kívánatos egyetértésre jutnunk abban, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek.

2. A Kormány a tárgyalások során első lépésként tűzze célul Magyarország részvételének szüneteltetését a Varsói Szerződés katonai szervezetében. A honvédség ne vegyen részt közös hadgyakorlatokon, valamint a Varsói Szerződés csapatai ne tartsanak hadgyakorlatot Magyarország területén.

3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a tárgyalások során legyen figyelemmel a Magyar Köztársaság biztonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeire, valamint gondoskodjék azok érvényesítéséről.

4. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival a kétoldalú barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések felülvizsgálatáról. Ezekből a szerződésekből törölni kell mindent, ami katonai beavatkozásra ad felhatalmazást vagy más módon sérti hazánk szuverenitását.

5. Az Országgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy a Magyar Köztársaság békében és barátságban kíván élni valamennyi szomszédjával. Senkinek sem engedi meg területét harmadik állam elleni támadás vagy fenyegetés céljaira felhasználni. A Kormány az összeurópai biztonsági rendszer létrehozása érdekében tett erőfeszítéseiről tájékoztassa a Varsói Szerződés tagállamait, melyekkel gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatokra törekszik.

A határozatot az Országgyűlés az 1990. június 26-ai ülésnapján fogadta el.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius