publikációk a szerzőtől »

A kényszermigráció kutatásakor elsõdlegesen gondolhatunk a jelenség humanitárius, etikai, morális oldalára, vizsgálhatjuk az elvándorolni kényszerülõ személyek sorsát antropológiai eszközökkel, vagy magát a tágan értelmezett jelenséget történeti kutatásokon keresztül. Másrészt a kényszervándorlás nemcsak humanitárius kérdésekrõl szól, hanem a nemzetközi politika része,  indokolt az államközi interakciókat is vizsgálni. Ha a nemzetközi politika oldaláról közelítünk, az elsõ felmerülõ kérdés, hogy milyen a jelenség viszonya az államhoz, amely a korai strukturalista és fõsodorbeli (realista és liberális) elméletek alapján a központi aktor a nemzetközi rendszerben. Az, hogy menekültek jelennek meg a nemzetközi rendszerben, az állam területéhez és polgáraihoz való viszonyának megbomlását jelzik. A kiváltó okok oldaláról szemlélõdve elmondhatjuk, hogy a kényszermigráció kapcsolatban állhat a bukott államisággal és az annak felszámolását célzó béketeremtés kudarcával.  A célországok és megoldáskeresés oldaláról nézve viszont azt láthatjuk, hogy ez egy globális és transznacionális jelenség, amely során nem csak az együttmûködésre ösztönzõ humanitárius szempontok, hanem a biztonság kérdése,  vagy akár a terrorizmus és konfliktusok elterjedésének lehetõsége  is vizsgálandó tényezõ.  Láthatjuk tehát, hogy a kényszermigráció kapcsán felmerül a nemzetközi együttmûködés és rezsimek kérdésköre, a regionalizmus, az Észak-Dél gazdasági egyenlõtlenség témája, valamint a biztonságpolitikai dimenzió is, amely alkalmassá teszi arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok diszciplínán belül megjelenjen mint önálló kutatási program. A következõkben a liberális, realista, és biztonság elméletekhez köthetõ kényszermigrációs diskurzusokat tekintem át.

Letölthető publikációk:

Kényszervándorlás mint nemzetközi politika

559 KB

PDF dokumentum

2017.11.06.