A stratégia szó eredetileg a háború, illetve annak megnyerésének művészetét jelentette, a kifejezés a görög sztratégosz szóból ered. Azóta a szó jelentése már alapjaiban változott meg, de még ma is ugyanannak a folyamatnak a jellemzésére használják: hogyan lehet megnyerni az egy adott cél érdekében folytatott küzdelmet. Ez az adott cél jelen esetben nem egy klasszikusan vett állapot elérése, hanem egy folyamat elősegítése, amelynek révén Magyarország politikailag elismertebbé, gazdaságilag versenyképesebbé válhat, és a külpolitikai döntéshozatal – mint az e célt támogató eszköz – hozzájárulhat az állampolgárok jólétének növeléséhez. E mögött a gondolat mögött részben már az is felsejlik, hogy a külpolitikának elsősorban gazdasági érdekek képviselete a legfőbb célja, és ez valóban azt jelenti, hogy a diplomáciának, a külpolitikai döntéshozatalnak a gazdasági előnyök megszerzésére kell elsősorban koncentrálnia. Egy közepes méretű országnak, mint Magyarország, amely rendkívül nyitott, és a gazdasági jóléte nagymértékben függ attól, hogy milyen kapcsolatokat épít ki akár bilaterális, akár multilaterális alapon, valójában nem is lehet más célja. Abban – úgy tűnik – konszenzus van, hogy a rendszerváltozás idején megfogalmazott hármas külpolitikai célrendszer ma már átdolgozást igényel, s abban is alapvetően egyetértés mutatkozik, hogy a külpolitika legfontosabb feladata a nemzeti érdekek képviselete, abban viszont már nincs egyetértés, hogy melyek a cél megvalósításához legszükségesebb eszközök, és erre a ma külpolitikai stratégia formálódó hivatalos megfogalmazása sem ad kielégítő választ. |