Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

IGNÁTH ÉVA

Magyarország és a Bretton Woods-i ikrek

Magyarország 1982 májusában lett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagja, majd csatlakozott a Világbankhoz (IBRD – Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) is. A nyolcvanas évek elején valóra vált csatlakozást hosszú, több évtizedet átívelõ viták, dilemmák, puhatolózások, lavírozás elõzte meg. A világgazdasági környezet alakulása, a konjunktúra és recesszió kettõsének váltakozása meghatározó volt a magyar gazdaságpolitika számára. A globális gazdaság alakulásának szintjén a Bretton Woods-i rendszer felemelkedését, zenitjét és felbomlását nem lehet megkerülni, ugyanakkor a szûkebb (nyugat-európai) környezetet tekintve az európai integráció formálódását, a közös piac létrejöttét sem szabad figyelmen kívül hagyni. A világgazdaságra a világpolitika is hatással volt a hidegháborús idõszakban, így erre a vetületre is ki kell térni az elemzésben. Maga az ötlet, hogy az ország felvételét kérje a Bretton Woods-i ikerszervezetekbe, nem volt új keletû, azonban a hidegháborús környezet behatárolta a mozgásteret. A két nagyhatalom hullámzó viszonya, amely a nagyfokú szembenállás és a kooperáció kettõse között ingadozott, meghatározó volt Magyarország számára az IMF tagság szempontjából. A világpolitika és globális gazdaság kapcsolatát mi sem mutatja jobban ebben az idõszakban, mint az olajárrobbanások a hetvenes években, s ezek hatása magára a nemzetközi valutáris rendszerre, és a világkereskedelemre.

Magyarország kis, nyitott gazdasággal rendelkezõ ország, amely a vizsgált idõszakban is nagyban függött a külpiacoktól. Ezt támasztja alá, hogy a magyar fizetési mérlegben a külkereskedelmi mérleg meghatározó szerepet játszott. A hidegháborús viszonyok mellett a gazdasági folyamatok, a nemzetközi pénzpiac hangulata, változása is meghatározó volt hazánk szempontjából. A folyamatok vizsgálatával látható, hogy a két szuperhatalom közötti viszonyok rendezõdése, az enyhülés korszaka nagy változást jelentett a magyar gazdaság szempontjából is. Ennek kapcsán a nemzetközi pénzügyi helyzet változását is vizsgálja az írás. Jelen dolgozat a hidegháború politikai, gazdasági folyamatai mellett, azokkal összefüggésben veszi górcsõ alá a magyar csatlakozási kísérleteket. Rávilágít arra, hogy az egyes mérföldkövek esetében milyen mozgatórugók játszottak szerepet a döntésekben. A magyar külkereskedelem irányait vizsgálva a KGST-országok, a szocialista reláció is fontos volt, mégis a vizsgálat szempontjából a dolgozat elsõsorban a nyugati, konvertibilis valuta relációra koncentrál. Ennek oka, hogy a konvertibilis valutában elszámolt külkereskedelem alakulása volt az, amely az ország eladósodásához hozzájárult, másrészt rubel viszonylatban az áruszállítások, az Szovjetunióba irányuló magyar export volumenének növelése, a beruházásokban való részvétellel való deficit csökkentés, valamint a világpiaci ár alatt eladott, a magyar szükségletet jóval meghaladó szovjet részrõl érkezõ kõolaj import mind hozzájárult ahhoz, hogy az adott relációban az adósságokat a nemzetközi pénzpiaci helyzettõl eltérõen értelmezzék. Mindehhez hozzájárult az elemzõk által is emlegetett szovjet birodalmi tudat, amelyet ugyancsak megvilágít a szerzõ. Tehát, a világgazdasági, nemzetközi pénzügyi folyamatok mellett, azok hatásait is megmutatva, a szovjet pénzügyi védõernyõ alakulását is láttatva vizsgálja jelen cikk a magyar IMF és Világbank csatlakozás folyamatát a hidegháború idõszakában.

Letölthető publikációk:

Ignath-Eva1.3 MBPDF dokumentum2015.10.01.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius