A Német Birodalom elnöke, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Õfelsége Belgium királya, a Francia Köztársaság elnöke, Õfelsége Nagy-Britannia, Írország és a Tengerentúli Brit Területek királya, India császára, (Õfelsége Olaszország királya, Õfelsége Japán császára, a Lengyel Köztársaság elnöke, a Csehszlovák Köztársaság elnöke

mélyen átérezve azt a magasztos kötelességet, amely az emberiség jólétének fejlesztése érdekében reájuk háramlik;

a abban a biztos tudatban, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a népeik között jelenleg fennálló békés és barátságos viszonyok állandósíthatása végett a háborúról, mint a nemzeti politika eszközérõl lemondjanak;

meggyõzõdvén arról, hogy egymáshoz való viszonyaikban minden változást csak békés eszközökkel kell keresni s a rendes és békés úton megvalósítani, és hogy minden aláíró hatalmat, amely nemzeti érdekeinek fejlesztését ezután háború révén keresné, a jelen szerzõdés elõnyeitõl meg kell fosztani;

remélve, hogy példájuktól felbátorítva a világ összes többi nemzetei hozzá fognak járulni ezekhez az emberies törekvésekhez és a jelen szerzõdéshez, mindjárt életbelépése után csatlakozva, népeik számára is lehetõvé teszik, hogy élvezzék a szerzõdés jótékony rendelkezéseit, s ily módon egyesítsék a világ összes mûvelt nemzeteit a háborúról, mint nemzeti politikájuk eszközérõl való általános lemondásban;

elhatározták, hogy szerzõdést kötnek és e célból meghatalmazottaikat kijelölték, akik jó és kellõ alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következõ cikkekben állapodtak meg:

I. I. cikk. A Magas Szerzõdõ Felek népeik nevében ünnepélyesen kijelentik, hogy a háborúnak a nemzetközi viszályok elintézése céljából való igénybevételét elítélik, s egymáshoz való viszonyukban errõl, mint a nemzeti politika eszközérõl lemondanak.[1]

II. cikk. A Magas Szerzõdõ Felek elismerik, hogy a közöttük esetleg felmerülõ bármely természetû vagy eredetû vitáknak[2] vagy nézeteltéréseknek[3] megoldását vagy elrendezését mindenkor csak békés úton szabad keresni.

III. cikk. A jelen szerzõdést a bevezetésben felsorolt Magas Szerzõdõ Felek alkotmányaik követelményeinek megfelelõen meg fogják erõsíteni, s mihelyt minden megerõsítõ okirat letétetik Washingtonban, a Szerzõdés közöttük hatályossá válik.

A jelen szerzõdés az elõzõ bekezdésben említett módon történõ életbelépése után, a világ minden más hatalmának csatlakozása végett, a szükségesnek mutatkozó ideig nyitva fog állami. Valamely hatalom csatlakozását megállapító okirat Washingtonban fog letétetni, és a szerzõdés az ily módon csatlakozó hatalom és a többi szerzõdõ hatalom között közvetlenül e letétel után életbe fog lépni.

Az Egyesült Államok kormánya lesz hivatva arra, hogy a bevezetésben felsorolt, valamint a jelen szerzõdéshez késõbb csatlakozó minden kormányhoz a szerzõdésnek és minden megerõsítõ vagy csatlakozást bejelentõ okiratnak hitelesített másolatát eljuttassa. Ugyancsak az Egyesült Államok kormánya lesz hivatva arra, hogy az említett kormányok részére minden megerõsítõ vagy csatlakozást bejelentõ okiratról közvetlenül a letétel után távirati közlést adjon.

Ennek hiteléül az illetõ meghatalmazottak a jelen szerzõdést, amely francia és angol nyelven készült, s amelynek mindkét szövege egyenlõ erejû, aláírták és pecsétjeikkel ellátták.

Kelt Párizsban, ezerkilencszázhuszonnyolc évi augusztus hó huszonhetedikén.