publikációk a közreadótól »

Hitler 1936. augusztus végén a négyéves-terv emlékiratában világosan megfogalmazta célját: „A német hadseregnek négy év múlva bevethetõ, a német gazdaságnak négy év múlva pedig háborúra alkalmas állapotban kell lennie.” Mivel 1937 során világossá vált számára, hogy Anglia akadályozza terveit, s Franciaország mindinkább brit függõségbe kerül, az év végén többé már nem zárta ki, hogy szükség esetén Anglia „mellett”, vagy nélküle cselekszik, sõt a „tartalékmegoldásnak” tartogatott Berlin–Róma–Tokió háromszögnek angolellenes politikát kell folytatnia. A bizonyos fokig „fordulópontnak” tekinthetõ 1937. évben továbbra is kitartott az „élettér”-háború mellett, de az idõ nyomására átgondolta szövetségpolitikai feltételeit, és kényszerûségbõl változtatott rajtuk. Elõnyösnek tûnt számára a világpolitikai események felgyorsult dinamikája, amely nemcsak Európára korlátozódott. 1937. október 18-án – külügyminisztériuma véleményével ellentétesen – Japán támogatása mellett döntött, s lépése britellenes irányokat is takart.

A német külpolitikában egyre meghatározóbbá váltak a bolsevizmusellenesség, az „élettér”-hódítás és a német fajelmélet ideológiai motívumai. Ezeket 1937. november 23-i titkos beszédében a „térproblémát” megoldó „fegyveres állam” fontos feltételének tekintette. November 5-én pedig tervezett célját Közép-Kelet-Európa iránti terjeszkedésben határozta meg, s 1938-ban kilátásba helyezte Ausztria és Csehszlovákia lerohanását. A „térkérdést” 1943–1945-ig meg kell oldani – mondta –, mert Németország akkor éri el katonai hatalma csúcspontját.

Letölthető publikációk:

Hossbach-leirat

406 KB

PDF dokumentum

2013.04.29.