Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

SIPOS BALÁZS

A globalitás- tapasztalatok és -értelmezések a Horthy-korszakban

 

A történeti és társadalomtudományi szakirodalomban a globalizációról létezõ különféle leírásokban, értelmezésekben értelemszerûen az eltérõ diszciplínák eltérõ nézõpontjai érhetõk tetten. A média- és kommunikációtörténetben, illetve -elméletben talán általánosnak mondható nézet szerint például a globalizáció a távközlési forradalomhoz és a tömegmédia megjelenéséhez köthetõ, azaz a 19. század második felében, utolsó harmadában indult, és erõteljesen kulturális jelenség. Elsõsorban a világméretekben és szisztematikusan elõször a 19. században megszervezett kommunikációs hálózatok jelentõségét szokás itt hangsúlyozni (lásd például John B. Thompson úttörõ munkáját); itt azonban nem csupán a távíró és a telefon elterjedésére, hanem a kép- és hangrögzítés azon újabb technikáira is utalni kell, amelyek eme úgynevezett kommunikációs forradalom második szakaszában terjedtek el. A kommunikációkutató Roger Silverstone – ezzel összhangban – úgy véli, hogy elõször éppen a kultúriparban következett be globalizáció, aminek egyszerre oka és következménye „bolygónk összezsugorodása”. Úgy fogalmaz, hogy a globalizáció egyszerre anyagi realitás és elmeállapot: addig terjed, ameddig képzeletünk, azaz ameddig a média és a kommunikáció elér (hiszen pontosan ezek képzeletünk forrásai, kiindulási pontjai). Silverstone szerint a kommunikációs eszközök közé nem csupán a sajtó, a könyv vagy például Hollywood sorolandó (azaz az amerikai mozifilmek), hanem a vonat, ez „az új kommunikációs és közlekedési technológia”, amely „egész kontinenseket nyitott meg a hétköznapi emberek elõtt”. Vagy a fogyasztás, amely „maga is a közvetítés egyik formája”.

 

 

Letölthető publikációk:

A-globalis-tapasztalatok-es-ertemezesek641 KBPDF dokumentum2013.02.19.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius