publikációk a szerzőtől »

A 2014. május 22. és 25. közötti európai parlamenti (EP) választásokon az európai választópolgárok 43,09%-a vett részt. Az EP-választások részvételi aránya az elmúlt évtizedekben, az elsõ, 1979-es közvetlen választás óta, folyamatosan csökkenõ tendenciát mutatott. Az idei választások alkalmával megállt ez a csökkenés, igaz a 0,09%-os növekedés nem tekinthetõ jelentõsnek. A részvételi arányok fokozatos csökkenésének megállítása összefügghet az EP által favorizált, az idei választások alkalmával elõször alkalmazott, az EU- s szakzsargonban ún. spitzenkanditat-ként, azaz top jelöltként ismertté vált, az európai politikai pártok által az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek – választások elõtti – megnevezésének koncepciója.

Az ún. régi (a 2004-es bõvítés elõtti) tagállamokban összességében valamivel többen mentek el szavazni: Olaszországban 60%, Görögországban 58,2% Dániában 56,45%, Írországban 51,6%, Svédországban 48,8%, Németországban 47,9%, Spanyolországban 45,9%, Ausztriában 45,7%, Franciaországban 43,50%, Finnországban 40,9% volt a részvételi arány. Az ún. középmezõnyben végzett országokban hozzávetõlegesen a polgárok mintegy harmada ment el szavazni: Hollandiában 37%, az Egyesült Királyságban 36%, Portugáliában a polgárok 34,5%-a adta le szavazatát. Összességében elmondható, hogy a közép-európai országokban kevesebben járultak az urnákhoz, mint Nyugat-Európában.

Letölthető publikációk:

Az-Europai-Parlamenti-valasztasok

697 KB

PDF dokumentum

2014.06.29.