publikációk a szerzőtől »

A kultúra, a civilizáció szerepének felértékelõdése a nemzetközi kapcsolatokban általánosan elfogadott jelenség napjainkban, és a spontán kulturális egymásra hatás mellett már a XIX. század végén megjelent a tudatos kulturális együttmûködés. A XXI. században a kormányok fontosnak tartják az országról kialakított képet (nationbranding/országmárkázás), a különbözõ tényezõk hatására kialakuló puha hatalmat (soft power vagy a modernebb smart power). A vonzó kép kialakítása érdekében dolgozzák ki a nyilvános diplomácia (public diplomacy) irányvonalait, részleteit és használják fel a kulturális kapcsolatokat, amelyek kiépítésének azonban az elõbbitõl eltérõ céljai is vannak. Például a francia kulturális diplomácia fejlõdésének alapja a kulturális kisugárzás (rayonnement culturelle) politikai pártokon átívelõ általános támogatása, míg az olasz és a német megközelítés a külföldön élõ honfitársakkal történõ kapcsolattartással kezdõdött. A magyar kulturális diplomácia esetében a külföldi ösztöndíjrendszer kiépítését belpolitikai érdek, a magyar értelmiség megerõsítése motiválta. A gazdasági érdek vagy a turizmus támogatása döntõ szempont például Ausztrália kulturális diplomáciájában, míg Kína vagy Törökország kulturális expanzióját nyilvánvalóan hatalmi, politikai szándékok is befolyásolják.

Letölthető publikációk:

A-kulturalis-diplomacia-modelljei

752 KB

PDF dokumentum

2015.05.14.