Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

KISS J. LÁSZLÓ

Euróválság és intézményi hatalom: változások a német EU-politikában

A történelemben megszokottnak számít, hogy a legtöbb ország – különösen a nagyhatalmak – időről időre arra törekednek, hogy megőrizzék különleges nemzetközi státusukkal, kultúrájukkal és külpolitikai céljaikkal összefüggő kivételességüket, legyen szó a demokráciaterjesztés amerikai küldetéséről vagy éppen Franciaország különleges geopolitikai és geokulturális előnyeinek fenntartásáról. Ezzel éles ellentétben a második világháború utáni német politika számára nem volt fontosabb cél, mint olyan államnak lenni, mint a többi, minden kivételesség és anomália nélkül. Ám minden normalizálásra tett erőfeszítés és annak sikerei ellenére is, a második világháború és számos tekintetben az új feltételekhez való sikeres alkalmazkodás következményeként, Németország a többi államhoz viszonyítva mindig egyfajta anomáliának minősült. A „német anomália” hosszú időre beépült a nemzetközi politikába és a megosztott ország államiságába, sőt azoknak stabilizáló elemévé vált. Paradox módon a „normalizálókkal” szemben a német külpolitikát meghatározó „civilhatalom” (Zivilmacht) koncepciója is egyfajta „fordított anomáliának” tekinthető, mivel képviselői azt hangsúlyozták, hogy nem Németországnak kell a többi országhoz hasonlóvá válnia, hanem fordítva, a többi országnak kell követnie a német példát. Ennek értelmében Németország mint követendő példa a hatalomnak új típusát, a „civilhatalmat” testesíti meg, amely a multilateralizmus követését önérdekei fölé helyezi, és amelyet a gazdasági hatalomra való koncentrálás, a katonai erőnek csupán reziduális eszközként történő felhasználása, továbbá a szupranacionális európai és a nemzetközi intézmények fejlesztésére irányuló állandó törekvés jellemez. Ennek a külpolitikának a jegyében a német magatartás középpontjában a nemzetközi kormányzás sokoldalú hálózatainak az építése, a szenvedélyes pacifizmus és az önkorlátozás, továbbá az európai egyesülés ügye melletti megkérdőjelezhetetlen kiállás állt. Szoros értelemben az 1949 és 1989 közötti negyven év a „német anomália” kivételes történelmi időszaka volt, jóllehet ebben az időszakban a „normalitás” és „normalizálódás” fogalmainak és diskurzusainak is megvolt a saját történelmük.

Letölthető publikációk:

kiss_j._laszlo_eurovalsag_es_intezmenyi_hatalom340 KBPDF dokumentum2011.05.24.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius