Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata az Európai Tanács 2014. június 26–27-i ülése után
2014.06.27.

Nem fogadható el a nemzeti hatáskörök uniós elvonása

2014. június 27.

 

Magyarországnak erõteljes jelzést kellett adnia, hogy nem fogadja el a nemzeti hatáskörök uniós elvonását, az EU alapszerzõdésének "lopakodó" módosítását - indokolta Orbán Viktor pénteken Brüsszelben azt, hogy az EU-országok állam-, illetve kormányfõinek tanácskozásán David Cameron brit miniszterelnökkel együtt ellenezte Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfõ jelölését az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

Demokráciában az a normális eljárásrend, hogy ha nincs egyetértés, akkor szavaznak, most pedig ez történt, és 26-2-es eredmény jött ki, ám õ - mondta - akkor is nemmel szavazott volna, ha azt egyedül teszi, mert elvi kérdésrõl volt szó. A kormányfõ szerint Magyarországnak világos és erõs jelzést kellett adnia: nem járul hozzá ahhoz, hogy "a konszenzusra való törekvés egyébként dicséretes szándékával idõnként átlépjük az alapszerzõdés kereteit". Ezzel arra utalt, hogy az EU alapszerzõdése a tagállami vezetõk testületét - az Európai Tanácsot - jogosítja fel a bizottsági elnök jelölésére, ám most végeredményben azt a gyakorlatot követték, hogy a májusi európai parlamenti (EP-) választáson gyõztes pártcsalád, az Európai Néppárt elõre megnevezett csúcsjelöltjét, Junckert nevezték meg európai tanácsi jelöltként.

 Elõzõleg vita bontakozott ki az EP-ben képviselt pártcsaládok számos vezetõ politikusa és egyes tagállami vezetõk között arról, hogy a pártok csúcsjelöltjeinek listája mintegy automatikusan jelenti-e azt a "választékot", amelynek alapján a tagállami vezetõknek jelöltet kell választaniuk. Orbán Viktor szerint ha az alapszerzõdés nem ad elegendõ mozgásteret, és új szabályokra van szükség, akkor azt fel kell vetni, meg kell vitatni, és módosítani lehet az alapszerzõdést "transzparens, demokratikus, elõkészített és megfontolt" módon - az viszont helytelen, ha értelmezésekkel eltérnek az alapszerzõdés eredeti szándékaitól. Mint megjegyezte, az alapszerzõdés betartása mindig a kisebbek érdeke, mert "a nagyok a puszta erejüknél fogva is képesek az érdekeiket érvényesíteni".

A magyar miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt öt évben olyan kérdéseket is megpróbáltak EU-hatáskörbe vonni, amelyek egyértelmûen nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ilyen kérdésként említette a rezsicsökkentést, a bankadót, a földvédelmet, de szerinte még a pálinkafõzés adóztatásának a kérdése is ide tartozik. Miután "bevett gyakorlattá vált az egyébként kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek brüsszeli megkérdõjelezése", Magyarországnak "erõteljes jelzést" kellett adnia abban a tekintetben, hogy ezt a gyakorlatot "nem lehet folytatni, és ki fogunk állni a magyar érdekek mellett" - mondta, hangsúlyozva, hogy ezzel valójában nem egy személyrõl szavazott, hanem az eddig kialakult gyakorlat megváltoztatása érdekében adott jelzést. Számára ez - tette hozzá . nem személyes kérdés, és úgy tekinti, hogy kiállt valami mellett, "ami ráadásul messze túlmutat a saját személyes érdekeinken, és az Európai Néppárt érdekein is". Arra a kérdésre, hogy a fideszes EP-képviselõk hogyan fognak majd szavazni - hiszen az immár bizottsági elnökjelöltnek számító Junckerrõl az EP-ben kell kimondani a végsõ szót -, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy neki van ugyan egy egyértelmû véleménye, de az európai parlamenti szavazás titkos lesz.

A magyar miniszterelnök az újságíróknak szólt arról, hogy a csúcstalálkozón az unió elkövetkezõ öt évre szóló stratégiájáról folytatott vitában jó néhány ponton sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat. Így például "egyértelmûen elfogadták azt a korábban támadott gazdaságpolitikai elemet, hogy a munkát terhelõ adókat csökkenteni kell" - közölte. Megállapítása szerint szintén van bizonyos elmozdulás a versenyképes energiaár kérdésében. Mint mondta, Magyarország ebben "radikális álláspontot" vall, "amit néhányan osztanak, ha nem is mindenki". Eszerint önmagában a piaci szabályozás nem cél, és a versenynek a fogyasztók számára jobb minõséget, olcsóbb árat kellene eredményeznie. Ez azonban bizonyos termékek, így az energia esetében nincs így, ezért szerinte meg kell fontolni, hogy a szabályozás elvszerûsége vagy a fogyasztók érdeke legyen-e fontosabb. Orbán Viktor szerint szintén mutatkozik elmozdulás a migráció tekintetében. Az uniónak világossá kell tennie, hogy meg akarja állítani a migrációt - szögezte le a magyar álláspontot.

"A migrációt nem tartjuk menedzselendõ, jól irányítandó folyamatnak, hanem le kell állítani" - mondta, elismerve, hogy "ez ilyen nyersen nincs benne" a csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozatban, de az benne van, hogy a migrációt az eddiginél sokkal jobban kell kezelnie az uniónak. A miniszterelnök elmondta: a csúcstalálkozón a vita legnagyobb részben arról folyt - jórészt az északi és a déli országok között -, hogy lehet-e rugalmasabbá tenni a szigorú pénzügyi szabályokat. Magyarország, amely ezekben a kérdésekben saját utat járt végig, e vitákon kívül maradt - mondta. A lengyel lehallgatási botrányra vonatkozó újságírói kérdésre Orbán Viktor azt felelte: "amikor alkoholt iszunk, akkor nem beszélünk, ha beszélünk, nem iszunk alkoholt, mert ha alkoholt iszunk és beszélünk és fölveszik, akkor az maga a katasztrófa".

Forrás: Orbán Viktor miniszterelnök honlapja. In: http://www.miniszterelnok.hu/cikk/nem_fogadhato_el_a_nemzeti_hataskorok_unios_elvonasa

 

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius