publikációk a szerzőtől »

A londoni The Guardian tudósítása szerint William Hague konzervatív brit külügyminiszter bizalmas levélben kérte minisztertársait arra, hogy az Irak ellen indított háború közelgõ tizedik évfordulója alkalmával ne nyilatkozzanak az invázió jogszerûségének kérdésérõl. Megértem a külügyminisztert. Tényleg van abban bizonyos kockázat, ha egy kormánytag nyilvánosan elismeri állama felelõsségét egy háború megindításáért. Már korábban is nagy riadalmat okozott Nicholas Clegg miniszterelnök-helyettes, amikor a Liberális Demokrata Párt vezetõjeként egy parlamenti vita hevében arra figyelmeztette Jack Straw egykori munkáspárti külügyminisztert, hogy „egy napon majd számot kell adnia legkatasztrofálisabb döntésérõl, az Irak elleni illegális invázió megindításáról”.

Március 19-én lesz tíz éve annak, hogy F-117-es lopakodó bombázók négy mûhold- és lézerirányítású bunkerromboló bombát, a térségben tartózkodó hadihajók pedig további negyven Tomahawk manõverezõ robotrepülõgépet irányítottak a Bagdad külvárosában levõ al-Dora farmra, ahová hírszerzési információk szerint Szaddám Huszein családlátogatásra készült. A célszemély azonban nem jelent meg a farmon, és a bombák sem okoztak különösebb károkat. Így nemcsak a diktátor, hanem fontos pozíciót betöltõ két fia is életben maradt. Másnap aztán megindult a – találóan Iraki Szabadság Hadmûveletnek nevezett – invázió, amely negyven nap alatt térdre kényszerítette a bagdadi rezsimet. A britek Bászrát és a déli olajmezõket „szabadították fel”.

Letölthető publikációk:

Egy-hu-szovetseges

388 KB

PDF dokumentum

2013.04.11.