Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A vegyifegyver tilalmi egyezmény
1993.01.13.

Az ipari forradalom és a kémia klasszikus korszaka (1858–1916) során bekövetkezett technikai fejlődés egészen új helyzetet teremtett a kémia tudományban és a vegyiparban. Az új tudományos eredmények és technológiák új pusztító erőket is létrehoztak a vegyi fegyvereket. Egyes tudósok és politikusok 1899-ben ráeszméltek, hogy a vegyi fegyverek, fojtó és maró gázok harctéri alkalmazása nagy veszélyeket rejt magában és megpróbálták a gyártást és a felhasználás a hágai békekonferencia keretében szabályozni. Noha megtiltották az olyan lövedékek alkalmazását, melyeknek célja fojtó és mérges gázok célba juttatása, az első világháború gáztámadásai nyomán több mint százezer ember halt meg és több mint egymillió szenvedett a támadások utólagos következményeitől. 1922-ben a washingtoni konferencia megtiltotta ugyan gázok háborús célra történő felhasználást, de mivel egyetlen állam sem írta alá, így rendelkezései mai napig nem léptek életbe. A genfi jegyzőkönyvben (1925) a részes államok vállalták, hogy egymással szemben nem alkalmaznak vegyi fegyvert. A második világháborúban, noha a Wehrmacht rendelkezett harci gázokkal, a német vezetés megtiltotta alkalmazásukat és német földön kívülre szállításukat. A szövetséges erők is kínosan ügyeltek arra, hogy elkerüljék ezeknek a fegyverfajtáknak az alkalmazását.

1945 után a tömegpusztító fegyverek közül a nukleáris fegyver került a hadiipari kutatás és fejlesztés középpontjába. A vegyi és biológiai fegyverekre inkább úgy tekintettek, mint utolsó utáni megoldásra. A vegyi és biológiai fegyverek iránti érdeklődés csökkenése nem jelentette azonban a kutatások visszaszorulását. A vezető hatalmak továbbra is óriási összegeket költöttek az ilyen fejlesztésekre. 1967 döntő fordulatot jelentett a vegyi fegyverek történetében, hiszen ekkorra alakult a nukleáris fegyverek tekintetében a kölcsönös megsemmisítés képessége. A szuperhatalmak belátták, hogy nincsen reális esély az ellenfél második csapásmérő képességének megsemmisítésére. A NATO-tagállamok 1967. decemberében egyeztek meg abban, hogy az elrettentés politikájában elsődlegesen a nukleáris és hagyományos fegyverekre támaszkodnak. Így megnyílt az út a biológiai és vegyi fegyverek leszerelése előtt.

1969-től 1972-ig folytak az egyeztető tárgyalások, azonban kiderült, hogy a két tömegpusztító fegyverfajta együttes betiltása túlságosan bonyolult, ezért a biológiai fegyverek betiltására koncentráltak. A vegyi fegyvereket illetően 40 ország részvételével még 20 évig, 1992-ig folytak a tárgyalások. A sikerességhez hozzájárult az időközben átalakuló világpolitikai helyzet is.

A vegyifegyver tilalmi egyezmény (amelyet 1993-ban Párizsban nyitottak meg aláírásra) volt az első olyan többoldalú leszerelési megállapodás, amelynek betartása nem kizárólag a részes államok kötelezettségvállalásától függ, hanem egy kiterjedt ellenőrzési rendszer is felügyeli azt. Az ellenőrzési feladattal megbízott Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény Szervezete (Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons – OPCW), amelynek székhelye Hágában van, helyszíni ellenőrzésekkel folyamatosan vizsgálja az egyes részes államok éves nyilatkozataiban bejelentett adatok valódiságát mind a katonai, mind a polgári szférában. A szervezetet három fő szerv alkotja: a részes államok évente ülésező értekezlete, a 41 tagú végrehajtó tanács és a közel 500 fős technikai titkárság. Az OPCW évi költségvetése megközelítőleg 70 millió USD.

Az egyezmény 1997. április 29-én lépett hatályba a magyar ratifikációs okiratnak köszönhetően, hiszen így a 65. letétbe helyezéssel teljesültek a szükséges feltételek. Mára a Föld szinte összes állama – 195-ből 183 – csatlakozott az egyezményhez. Öt ország – Bahama-szigetek, Dominikai Köztársaság, Bissau Guinea, Izrael és Mianmar – aláírta, de nem ratifikálta az egyezményt. Hét ország azonban nem írta alá eddig az egyezményt: Angola, Észak–Korea, Egyiptom, Irak, Libanon, Szomália és Szíria.

Hat ország, Egyesült Államok, Oroszország, India, Albánia, Líbia és Dél-Korea jelentette be eddig, hogy vegyifegyver-készletekkel rendelkezik. Az Egyesült Államokban már folyik a megsemmisítésük, míg Oroszország 2000-ben anyagi okokra hivatkozva kérte a megsemmisítési határidő módosítását. Jelenleg 2012. áprilisa a végső határidő, amikorra minden vegyi fegyverkészlettel rendelkező államnak a bejelentett vegyifegyver-készletek 100%-át meg kell semmisítenie. A 71330 tonna bejelentett vegyifegyver-készletből 2007. júniusáig 23688 tonnát semmisítettek meg.

12 ország nyilvánította ki, hogy rendelkezik vegyi fegyver előállításához szükséges technikai háttérrel, vagy létesítménnyel: Bosznia és Hercegovina, Kína, Franciaország, India, Irán, Japán, Líbia, Oroszország, Szerbia, Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Dél-Korea. A 65 bejelentett üzemből 61-et kell megsemmisíteni, vagy polgári célra átalakítani. 2007. júniusáig 42 létesítményt semmisítettek meg és 19-et alakítottak át polgári célra.

A vállalt átfogó kötelezettségek és a kiterjedt ellenőrzési rendszer miatt az egyezmény mérföldkőnek számít a fegyverzetellenőrzés és leszerelés történetében. Magyarországon az egyezményt az 1997. évi CIV. törvénnyel hirdették ki. A 2259/1996 (IX.26.) számú kormányhatározattal állították fel az akkori Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium keretein belül az egyezmény hazai végrehajtását felügyelő nemzeti hatóságot, az Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Irodát.

Közreadja: Bálint Lajos.

Forrás: 1997. évi CIV. törvény.  Dr. Jablonszky László): Comp-Lex CD-Jogtár. Budapest, 2000. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

Letölthető publikációk:

A vegyifegyver tilalmi egyezmény779 KBPDF dokumentum2008.03.02.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius