Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Orbán Viktor miniszterelnök válasza a képviselői felszólalásokra az Európai Parlament ülésén
2012.01.18.

A dokumentumközlés forrása: Orbán Viktor honlapjahttp://www.orbanviktor.hu/beszed/az_europai_elvek_alapjan_szerveztuk_at_magyarorszagot

 

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Először is szeretném a hazám nevében megköszönni, hogy ilyen kitartó figyelmet fordítottak a Magyarországgal kapcsolatos ügyekre. Szeretném megköszönni a támogatást azoknak a hozzászólóknak, akik Magyarország mellett kiálltak, és Magyarország barátaiként szólaltak meg. Szeretném Swoboda elnök urat emlékeztetni, miután hozzászólásában a magyar politikai váltógazdálkodás miatt aggódott, hogy az elmúlt húsz évből én tizenöt évet ellenzékben töltöttem: korábban négy évet már kormányoztam, aztán vesztettem, s most megint vezetem a kormányt. Biztos lehet abban, hogyha van Európában csak egy ember is, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok, és ebben Ön mindig számíthat rám.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Verhofstadt elnök úrnak azt kell mondanom, aki fölolvasott egy nyilatkozatot, amely korrekt volt, hogy egy tényt hallgatott el a végéről. Valóban, egykori antikommunista disszidensek írták a nyilatkozatot, de amit elhallgatott, az fontos: ezek az emberek a liberális párt vezető párttestületének tagjai voltak, ezért pártemberek. És ez a párt, amelyben ők dolgoztak, úgy elvesztette a magyar nép bizalmát, hogy legutóbb azt az öt százalékos kulcsot sem érte el, hogy bejusson a parlamentbe.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy ezek után az idő előrehaladtára való tekintettel eltekintsek attól, hogy az összes elhangzott, sajnos számos ténybeli tévedést egyenként kiigazítsam, ezért csak azt kérem azoktól, akik hozzászóltak és kritizálták, illetve vádolták Magyarországot és a magyar alkotmányt, hogy legyenek kedvesek, és olvassák el azt az alkotmányt. Rendkívül értékes dokumentum. Számos új dolgot is találnak benne: kisebbségvédelem, jelnyelvvédelem, környezetvédelem, GMO-ellenesség, amelyekről azt gondolom, hogy megfontolásra méltó lehet bármely európai országnak.

Érzékeltem azt is, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy ennek a vitának, amely Magyarországról szólt, volt egy európai aspektusa is: egyfajta ideológiai vita. A magamfajtáknak és a mi közösségünknek tudomásul kell vennie, hogy azok az eszmék, amelyeket mi képviselünk, sajnos ebben a házban sem élvezik a többség támogatását. Kétségkívül a mi eszméink keresztények, az egyéni felelősségre épülnek, a nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak, és a családot tekintjük a jövő alapjának. Lehet, hogy ezt nagyon sokan másképp gondolják, de ettől még ez egy európai álláspont. Lehet, hogy kisebbségben vagyunk vele Európában, de ettől ez az álláspont még európai álláspont, és nekünk szabad ezt a meggyőződést képviselni. Lehet, hogy Önök nem értenek egyet azzal, amit most fogok idézni, de én személy szerint Schumannak azt az álláspontját vallom, hogy az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ez egy európai álláspont, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ami a konkrétumokat illeti, engedjék meg, hogy elkerüljem azt a vitát, amelyet majd a bizottsággal kell lefolytatnunk a konkrét kérdésekben, csupán két dolgot szeretnék itt most a konkrétumok szintjén említeni. Nekünk nincs vitánk a bizottsággal a bírák függetlenségéről, a bírák nyugdíjkorhatárának ügye ugyanis nem az igazságszolgáltatás, hanem az új nyugdíjrendszer kérdése. Magyarországot tönkretette egy kezelhetetlen, kivételekkel megterhelt nyugdíjrendszer. Ezért azt a döntést hoztuk, hogy a közszolgák tekintetében egyetlen korhatár lesz csak: egy, egységes, általános; a rendőrökét és a katonákét fölemeltük, mert ők alatta voltak, másokét lehoztuk. Ezért számunkra ez nem igazságszolgáltatási kérdés, hanem nyugdíjrendszerbeli kérdés, és szívesen megfontoljuk a bizottság álláspontját. A nemzeti bank függetlenségét érintő megjegyzéseket egy kivétellel el tudjuk fogadni. Egy olyan pont van már csak a bizottság és közöttünk, ahol éles konfliktus van. A bizottság azt kéri tőlünk, hogy a nemzeti bank elnöke és a monetáris tanács tagjai ne tegyenek esküt a parlament előtt, és ne esküdjenek föl a magyar alkotmányra. Azt javaslom, hogy ezt fontoljuk meg. Ezt leszámítva az összes többi kérdésben úgy látom, hogy egyeznek az álláspontjaink. Hogy az utóbbiban kell-e nekünk engednünk, ezt, kérem, vitassuk meg a jövőben.

Ami pedig, tisztelt Hölgyeim és Uraim, a régi és az új alkotmányt illeti, csak annyit szeretnék Önöknek mondani, hogy a régi alkotmány nem volt képes arra, hogy megvédje az ország vagyonát, és eladósította a magyarok jövőjét – nyakig, nem védte meg a versenyt, és a magyar gazdaságot monopóliumok és kartellek uralták, az előző alkotmány nem védte meg a környezetet, amely lepusztult és tönkrement, és az előző alkotmány nem védte meg a polgári szabadságjogokat, mert a rendőri önkénnyel szemben nem védte meg a civileket, és megengedte, hogy paramilitáris szervezetek kisebbségi csoportokat félelemben tartsanak. Az új alkotmány ezt mind orvosolja, és meggyőződésem szerint jól orvosolja.

Végezetül engedjenek meg még egy megjegyzést. Mi, magyarok úgy gondoljuk, hogy Európát a kultúrája teszi Európává. Fölfogásunk szerint az európai kultúra alapja a jó szándék és a jóindulat, viták mindig voltak és lesznek is Európában, de ha az érvek konkrétak, higgadtak és józanok, és a másik félről jó szándékot föltételezünk, akkor mindig megtalálhatjuk a viták föloldásának módját. Én sajnálom, hogy a mai vitában több alkalommal nem érveket kaptam, nem konkrétumokat, hanem abszurd ténybeli tévedéseket, indulatot, dühöt és előítéletet. Meggyőződésem szerint nem méltóak Európához az olyan vádak, amelyek a szóban forgó törvények ismerete nélkül születnek, és nem méltóak Európához azok az ítéletek, amelyeket nem a józan ész és a tárgyilagosság, hanem a pártpolitikai düh és indulat vezet. Mi, magyarok és személy szerint én is ezekben az értékekben hiszünk, ezek az értékek vezettek bennünket az Európai Unióba, és mindenkit arra kérünk, hogy térjünk vissza a vitás ügyekben az európai útra. Magyarország a szabadságharcosok földje volt, ma is az, és az is marad. Ezeréves európai nemzetként mindenkitől megköveteljük azt a tiszteletet és európai kulturáltságot magunk felé, amelyet mi is minden nemzet számára megadunk. Akiknek kétségei vannak, kérem, jöjjenek Magyarországra, ismerjenek meg bennünket, ismerjék meg a magyar népet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius