publikációk a szerzőtől »

A történelmi (és európai) tanulság az, hogy a regionális integrációk távolról sem örökéletűek, de gyakran a rosszul becsontosodott integráció átmeneti felbomlá­sa a kulcsa a hosszú távú fennmaradást garantáló átalakulásnak. Nagy-Britannia szakítása az élcsapattal csupán az egyik fontos alapfeltétele volt a szükséges át­alakulásnak: az euróövezet (a jelenlegi tizenhét állam) sem képezheti egy hosszú távon stabil európai integráció alapját. Az EU széthullását – legalábbis abban a formában, ahogy ma létezik – minden bizonnyal még a mi generációnk átéli majd, de a fontos kérdés az, hogy sikerül-e azt előre tervezetten és megfelelő kontrol alatt tartva megoldani. Európa szorosabb egységesülését, egy Európai Egyesült Államok létrehozását már évek óta sokan szorgalmazták, de alapvetően azzal az indokkal, hogy Európa ne veszítse el nemzetközi gazdasági és geopolitikai súlyát. 2012-ben már másról van szó: úgy tűnik, mindez már a puszta túléléshez kell – de abban nyilvánvalóan csak a tagországok egy része vehet majd részt.

Letölthető publikációk:

Mit_hoz_az_Europai_Unio_valsaga

396 KB

PDF dokumentum

2012.01.05.