HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
TÓTH PÉTER ANDRÁS
Az elsõ világháború kitörését követõen a háborús felelõsség kérdése szinte azonnal felszínre került. Németországban a problémakör (Kriegsschuldfrage) a háború alatt és után egyaránt nagy figyelmet kapott. A szerzõk közül kiemelkedik a jeles német hadtörténész, Hans Delbrück, aki számos publikációval kísérelt meg szembeszállni a leegyszerûsítõ, propagandisztikus irányvonallal. A vita fõ célja német szemszögbõl is a háborús felelõsség tisztázása, valamint a központi hatalmakat, így elsõsorban Németországot, a világháború kitörésében egyedül felelõsnek ítélõ szemlélet bírálata volt.
A téma 1918-tól kezdve a gyõztes országokban is nagy figyelmet kapott. Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egyaránt születtek – jelentõs értelmezésbeli különbségekkel – a kérdéskört tárgyaló munkák. A háborús felelõsség kérdéséhez, s különösen annak nemzetközi vonatkozásainak kutatásához nagy segítséget nyújtott Delbrück hagyatéka a berlini állami könyvtárban.
Delbrück az elsõ világháború kitörésétõl kezdve kiemelt figyelmet szentelt a háborús felelõsség kérdésének, elõtte pedig már kiterjedt tudományos munkássággal rendelkezett. A háborús felelõsség mellett idõvel a német katonai gondolkodás sajátosságainak és hibáinak is egyre nagyobb figyelmet szentelt. Jóllehet érvelése mindvégig tudományos alapokon állt, néhány esetben mégis külön kell választani a világháború idején, valamint a hadmûveletek befejezését követõ idõszakban keletkezett írásokat, hiszen a világháborút követõ rendszerváltás nagyobb mozgásteret hagyott, nem is szólva a forrásanyag növekedésérõl. Delbrück írásainak jelentõs része 1929-ben bekövetkezett haláláig az általa szerkesztett Preußische Jahrbücher-ben jelent meg, mert felismerte a nyilvánosság nagy szerepét, valamint a nemzetközi dimenzió jelentõségét; több írása angol és amerikai folyóiratokban is megjelent.
1919-tõl figyelemmel kísérte a német és a nemzetközi háborús felelõsséget tárgyaló munkákat és nyilatkozatokat, s szerzõikkel gyakran vitát kezdeményezett. A német stratégiával kapcsolatos vitában ugyanezt a munkamódszert alkalmazta, mivel a viták általában egy általa írott recenzió, vagy vitaindító esszé nyomán bontakoztak ki.
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR