Oroszország 1914. július 30-án teljes mozgósítást rendelt el. Ekkor a németek ultimatív módon az intézkedés visszavonását követelték, és egyidejűleg Franciaországtól semlegességi nyilatkozatot sürgettek, reális garanciákkal. Amikor a német kormány sem Szentpétervárról, sem Párizsból nem kapta meg a remélt választ, az orosz mozgósításkor, augusztus 1-jén hadat üzent Oroszországnak és két nappal később Franciaországnak is. Mivel a német stratégiai terv kétfrontos háború esetén előbb a Franciaország elleni csapást helyezte kilátásba, más döntés nem volt lehetséges. Anglia már augusztus 2-án megígérte Franciaországnak északi partvidéke védelmét.

Az alábbi levelet Németország párizsi nagykövete 1914. augusztus 3-án nyújtotta át René Viviani (1863–1925) francia miniszterelnöknek és külügyminiszternek.

Elnök Úr!

A német közigazgatási és katonai hatóságok a kifejezett ellenségeskedés egy sor eseményét állapították meg, amelyeket francia repülők német területen követtek el. Többen közülük egészen nyilvánvalóan megsértették Belgium semlegességet azzal, hogy átrepültek ezen ország területe felett; egyikük megkísérelte, hogy szétrombolja a weseli műveket. Másokat az Eifel vidékén észleltek, egy harmadik a Karlsruhe és Nürnberg melletti vasutakra dobott bombákat.

Van szerencsém Excellenciáddal tudatni, hogy e támadások miatt a Német Birodalom hadiállapotban levőnek tekinti magát Franciaországgal, amit e hatalom fellépése váltott ki.

Forrás: Urbán Aladár (szerk.): Nyugat-Európa és Amerika 1789–1918. Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. 1/2 köt. 787.