Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1160 (1998) sz. határozata a koszovói konfliktus kapcsán a Jugoszlávia elleni fegyverembargóról (1998. 03. 31.)
1998.03.31.

Jugoszlávia felbomlásának egyik véres epizódja volt a koszovói konfliktus. Az 1995. évi daytoni egyezmény, amely lezárta a boszniai háborút, Koszovóról nem rendelkezett, miközben kimondta a jugoszláv határok sérthetetlenségét.  A koszovói albánok számára így világossá vált, hogy nem számíthatnak a nemzetközi közösség segítségére függetlenségi törekvéseikhez, amit az egységes délszláv állam felbomlásának kezdetétől kinyilvánítottak. Az addig domináns, az Ibrahim Rugova által képviselt passzív ellenállást követő politikájával elégedetlen társadalmi rétegre támaszkodva mindinkább megerősödött a radikális Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK), amely 1997 januárjában Albániából fegyverekhez jutott és erőszakos akciókat indított a szerbek ellen. 1998 elejéig azonban az egyes terülteken időről időre kirobbanó, halálos áldozatokat is követelő összetűzések nem csaptak át háborúba, 1998 februárjában azonban mindinkább annak szintjére emelkedtek.  

A nemzetközi közösség aggódva figyelte a koszovói fejleményeket. A konfliktus kiéleződésének megakadályozására, illetve annak megoldását keresve hozta meg Biztonsági Tanács 1998. március 31-én a 1160. számú határozatát, amely fegyverembargót rendel el a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal szemben, hogy így elhárítsa a tartomány miatt kialakuló esetleges háborús konfliktus veszélyét. A határozatot a BT Kína tartózkodása mellett a többi 14 tag támogatásával fogadta el. Oroszország a határozat korábbi tervezeteit élesen kritizálta, de végül sikerült megegyezésre jutni, orosz kérésre így kikerült a határozatból azon megfogalmazás, amely szerint a koszovói válság elmélyülése veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Szintén orosz nyomásra került be a koszovói terrorista cselekményeket és az illegális fegyverszállításokat elutasító, így elsősorban az UÇK-t kritizáló kitétel.

A határozat emellett felszólítja a szembenálló feleket, hogy feltételek nélkül kezdjenek tárgyalásokat a konfliktus rendezésére, s csak ennek megtörténte után helyezi kilátásba a fegyverembargó feloldását. A BT mindezen túl „lényegesen magasabb fokú autonómiát”, illetve „érdemi önigazgatást” sürget az albán entitás számára és szorgalmazza, hogy a poszt-jugoszláv területen elkövetett háborús bűncselekményekkel foglalkozó hágai törvényszék gyűjtsön információkat a koszovói erőszakos cselekményekről.

Belgrád elítélte a határozatot, álláspontja szerint ugyanis a BT tűzte napirendre egy szuverén ország belügyeit, hogy az adott ország nem kérte az ENSZ beavatkozását.

A határozatot újra közreadja Grolmusz Viola Csilla.

A határozat angol nyelű közlésének forrása: http://www.un.org/peace/kosovo/98sc1160.htm.

A határozat magyar nyelven elérhető: www.magyarkozlony.hu/pdf/5085. (Hivatalos fordítás, amely a 83/1998. (V. 6.) Kormányrendelet mellékletét képezi.)

Letölthető publikációk:

Az_ENSZ_BT_1160_1998)_sz.hatarozata81 KBPDF dokumentum2011.09.26.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius