publikációk a szerzőtől »

Annak ellenére, hogy kontinensünk jelenleg a béke, a stabilitás és a biztonság korábban sosem látott korszakát élvezi, a nemzetközi stratégiai környezet dinamikus átalakulását jól jelzi, hogy az elmúlt bõ húsz évben Európa országainak három alkalommal volt szükségük/lehetõségük arra, hogy felülvizsgálják nemzeti védelempolitikájukat és a fegyveres erõk jövõképével, feladatrendszerével kapcsolatos koncepcióikat. A hidegháborút követõ években – túllépve a blokkpolitikán és egy nagyméretû európai fegyveres konfliktus fenyegetésén – az alapjaiban megváltozott biztonságpolitikai környezetre kellett reagálniuk. Az ezredfordulóhoz közeledve Kelet-Közép-Európa országainak euroatlanti integrációja, NATO- és EU-csatlakozása formálta át a térség államainak fenyegetettség-percepcióját és megváltoztatta a fegyveres erõk felhasználásának jellegét, az ország védelemrõl a koalíciós válságkezelõ mûveletekre helyezve a hangsúlyt. Végül a 2008 óta tartó gazdasági válság – amely Európát, ezen belül Kelet-Közép-Európát különösen keményen sújtotta – a stratégiai célok felülvizsgálatának újabb hullámát kényszerítette ki. A tanulmány célja, hogy e változások fényében nemzetközi kontextusba helyezze a 2012 decemberében elfogadott magyar Nemzeti Katonai Stratégiát (NKS), és komparatív szemlélettel értékelje az abban foglaltakat.

Már bevezetõként fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a nemzetközi stratégiaalkotás gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy ezeknek a dokumentumoknak – a stratégiaalkotó céljaitól függõen – széles spektrumon értékelhetõ a tartalma a deklaratív-kommunikációs célú irányelvektõl a részletesebb, de még leíró (deskriptív) „fehér könyveken” át az elõíró (preskriptív) szemléletû, feladatszabó stratégiákig, amelyek a feladatok mellett az erõforrásokat és a megvalósítás módját is megjelenítik. Mivel meggyõzõdésünk szerint – és értékelésünk tükrében – az új magyar Nemzeti Katonai Stratégia „fehér könyv” funkciót tölt be, a nemzetközi kitekintésben két dolgot is szem elõtt kell tartanunk. Egyrészt azt, hogy ez Európában több ország esetében hasonlóképpen jelenik meg, az objektív külsõ értékelés szempontjából a konkrétumokat hiányoló kritikára is alkalmat adva, másrészt pedig azt, hogy a 2012-ben folyamatosan változó gazdasági helyzetben a stratégiai tervezés egyik alappillérét jelentõ kiszámítható gazdasági elõrejelzés hiánya bizonyos funkciókat és fejlesztéseket egyszerûen tervezhetetlenné tett, ezért egy általánosabb, „lazább elrendezésû” dokumentum több mozgásteret biztosított a követezõ évekre, szükségtelen kötöttségek nélkül. Záró gondolataink között néhány javaslatot fogalmazunk meg a Honvédelmi Minisztérium számára az NKS-ben foglaltak további tervezésére, bontására és végrehajtására vonatkozóan.

Letölthető publikációk:

Az-uj-nemzeti-katonai-strategia

508 KB

PDF dokumentum

2013.07.26.