A globalizációról számos fórumon – legyen az tudományos, áltudományos vagy a tudományos életen kívüli – folyik többé-kevésbé átfogó vita. A folyamat definiálásában egyetértés mutatkozik addig a pontig, hogy a globalizáció általános értelemben véve gazdasági, szociális és kulturális kapcsolatok világméretű elterjedése és intenzívebbé válása. Ha egyszerűbben akarnánk fogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy a globalizáció egy olyan folyamat, amely során valamely jelenség világméretűvé válik. A 21. század nemzetközi rendszerének leírása kapcsán azonban az egyszerű definíció mögött összetett, bonyolult folyamatok húzódnak meg. Az elmúlt napokban, hetekben egyre többet hallunk arról, hogy egy, az 1930-as évek gazdasági összeomlásán is túltevő nagy világválság fenyeget. A globalizálódó világgazdaság tehát mutat olyan ismétlődő jellegzetességeket, amelyeket történeti kontextusban is érdemes vizsgálni. Ez a tanulmány nem kíván átfogó képet adni sem a gazdasági globalizációról, sem az arról immár jó negyedszázada folyó vitáról. Három kortárs gondolkodó a világgazdaság ciklikus természetéről kifejtett gondolatait veti egybe. A globalizáció gazdasági oldala a világgazdaság kialakulásával van összefüggésben, amennyiben a globalizáció nem más, mint világgazdaság kialakulásának és szerves rendszerré válásának folyamata (Szentes, 1999:21-22). A világgazdaság kialakulása egyrészt együtt járt, másrészt pedig megkönnyítette a nem gazdasági folyamatok világméretűvé válását is. Azok a folyamatok, amelyek úgymond lekicsinyítették a földgolyót és létrehozták a „globális világfalu” egyelőre még nem túl sok tartalommal bíró fogalmát, önálló rendszerként viselkednek és a szakirodalom nagy része – bár eltérő következtetéseket von le az eredetükről és más a véleménye a lehetséges kimenetekről – a globalizált gazdaságon nagyjából ugyanazokat a jelenségeket érti. A világgazdaság kialakulása, az interdependenciák sűrűsödése nem csak a gazdaság, de a társadalom, a nemzetközi politikai színtér, az ideológiák ( ... stb.) számára is jelentős – az alapokat érintő – változásokat hozott. Ezért érthető, hogy a folyamat alapos vizsgálata multidiszciplináris megközelítést igényel, így a vizsgált szerzők nem is szorítkoznak kizárólag a gazdasági szféra folyamatainak bemutatására. Attól függően, hogy a szerzők milyen kiindulópontról vizsgálják a globalizációs folyamatot, egyes tendenciák elfedhetnek más tendenciákat, így a szövegek szűk értelmezésén kívül figyelembe kell venni a szerzők tágabb – esetleg a felsoroltakon kívül más művekben kifejtett – értelmezéseit is. Figyelnünk kell még a jelenségek eltérő definiálására is. Egyes folyamatok hasonló értelmezése és elemzése, még nem feltétlenül jelenti hogy hasonló néven definiálják az adott problémát, illetve ugyanaz az elnevezés más-más folyamatot, illetve ugyanannak a folyamatnak más-más aspektusait jelentheti. |
