Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

SZŰCS ANITA

Etűdök globalizációra – Arrighi, Wallerstein és Amin a világgazdaságról

A globalizációról számos fórumon – legyen az tudományos, áltudományos vagy a tudományos életen kívüli – folyik többé-kevésbé átfogó vita. A folyamat definiálásában egyetértés mutatkozik addig a pontig, hogy a globalizáció általános értelemben véve gazdasági, szociális és kulturális kapcsolatok világméretű elterjedése és intenzívebbé válása. Ha egyszerűbben akarnánk fogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy a globalizáció egy olyan folyamat, amely során valamely jelenség világméretűvé válik. A 21. század nemzetközi rendszerének leírása kapcsán azonban az egyszerű definíció mögött összetett, bonyolult folyamatok húzódnak meg. Az elmúlt napokban, hetekben egyre többet hallunk arról, hogy egy, az 1930-as évek gazdasági összeomlásán is túltevő nagy világválság fenyeget. A globalizálódó világgazdaság tehát mutat olyan ismétlődő jellegzetességeket, amelyeket történeti kontextusban is érdemes vizsgálni. Ez a tanulmány nem kíván átfogó képet adni sem a gazdasági globalizációról, sem az arról immár jó negyedszázada folyó vitáról. Három kortárs gondolkodó a világgazdaság ciklikus természetéről kifejtett gondolatait veti egybe.

A globalizáció gazdasági oldala a világgazdaság kialakulásával van összefüggésben, amennyiben a globalizáció nem más, mint világgazdaság kialakulásának és szerves rendszerré válásának folyamata (Szentes, 1999:21-22). A világgazdaság kialakulása egyrészt együtt járt, másrészt pedig megkönnyítette a nem gazdasági folyamatok világméretűvé válását is. Azok a folyamatok, amelyek úgymond lekicsinyítették a földgolyót és létrehozták a „globális világfalu” egyelőre még nem túl sok tartalommal bíró fogalmát, önálló rendszerként viselkednek és a szakirodalom nagy része – bár eltérő következtetéseket von le az eredetükről és más a véleménye a lehetséges kimenetekről – a globalizált gazdaságon nagyjából ugyanazokat a jelenségeket érti. A világgazdaság kialakulása, az interdependenciák sűrűsödése nem csak a gazdaság, de a társadalom, a nemzetközi politikai színtér, az ideológiák ( ... stb.) számára is jelentős – az alapokat érintő – változásokat hozott. Ezért érthető, hogy a folyamat alapos vizsgálata multidiszciplináris megközelítést igényel, így a vizsgált szerzők nem is szorítkoznak kizárólag a gazdasági szféra folyamatainak bemutatására. Attól függően, hogy a szerzők milyen kiindulópontról vizsgálják a globalizációs folyamatot, egyes tendenciák elfedhetnek más tendenciákat, így a szövegek szűk értelmezésén kívül figyelembe kell venni a szerzők tágabb – esetleg a felsoroltakon kívül más művekben kifejtett – értelmezéseit is. Figyelnünk kell még a jelenségek eltérő definiálására is. Egyes folyamatok hasonló értelmezése és elemzése, még nem feltétlenül jelenti hogy hasonló néven definiálják az adott problémát, illetve ugyanaz az elnevezés más-más folyamatot, illetve ugyanannak a folyamatnak más-más aspektusait jelentheti.

 

Letölthető publikációk:

Etűdök globalizációra – Arrighi, Wallerstein és Amin a világgazdaságról122 KBPDF dokumentum2008.12.05.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius