Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

SZÖRÉNYI ANDRÁS

Kiindulópontok a nemzetközi kapcsolatok elméletében a nem állami szereplők természetének és szerepének értelmezéséhez

A 20. század második felében – és várhatóan a 21. században is – a nemzetállam központú nemzetközi rendszer paradigmája olyan új kihívásokkal néz szembe, amelyek ugyan nem képesek még egy teljesen új paradigma megalkotásának feltételeit biztosítani, de mindenképp a nemzetközi viszonyok új szemléletét követelik meg. „Ezekben az években olyan tudományos kihívások érték a diszciplínát, melyek a tudományág „szent barmának”, a nemzetállamnak a szuverén főszereplői mivoltát feszegetik, … két oldalról is: a nem állami szereplők jelentőségének növekedése, valamint a wallersteini „világrendszer” által kínált szemléleti alternatíva következtében.” – írta Galló Béla már 1994-ben. A nemzetközi rendszer evolúciója az azóta eltelt időben exponenciális módon erősíteni látszik a fenti tendenciákat. Bár még egyik esetben sem beszélhetünk kiforrott, új elméletről, a következőkben arra törekszünk, hogy tüzetesebben szemügyre vegyük, milyen elméleti keretben lehetséges a legadekvátabb módon vizsgálni a nem állami szereplők jelentőségének változását, annak okait és potenciálját, valamint esetleges korlátait.

A nem állami szereplők helyének és tevékenységének vizsgálata nem kapott számottevő figyelmet a klasszikusnak tekintett elméleti iskolák részéről. A realista felfogás egyértelműen állam-központú, a neorealista iskola a nemzetközi kapcsolatokat rendszerszinten vizsgálja, a liberális szemlélet az egyén oldaláról közelíti meg a kérdést, a neoliberálisok (institucionalisták) a nemzetközi szervezeteket helyezik a vizsgálat középpontjába. A globalista iskolák a hálózatos nemzetközi rendszertől a világtársadalom víziójáig terjedő spektrumban gondolkodnak.

Letölthető publikációk:

Kiindulópontok a nemzetközi kapcsolatok elméletében a nem állami szereplők természetének és szerepének értelmezéséhez179 KBPDF dokumentum2009.12.14.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius