(MAJDÁN JÁNOS: Modernizáció – vasút – társadalom. Tanulmányok a vasútépítés hatásáról a 19-20. században)

publikációk a szerzőtől » publikációk a recenzenstől »

A közlekedés történetének egyik legfontosabb mérföldköve a vasút feltalálása volt. Az 1784-es, önjáró géppel való kísérletezés után az áttörést Stephenson vaspályán mozgó prototípusa jelentette, melynek a tökéletesítését hamarosan követte az első vonal, a Stockton és Darlington közötti megnyitása 1825-ben. A közlekedés forradalmaként aposztrofált jelenség kisvártatva tért hódított nemcsak Nagy-Britanniában, hanem egész Európában is, végül az amerikai kontinensen is feltűnt. Kevesen gondolták a „vasszekér” kezdeti nehézkes fejlődésekor, hogy az emberiség gazdaságát és társadalmát átalakító folyamat veszi kezdetét. Ez rövidesen elérte Magyarországot is, hiszen 1825–1827-ben Pest és Kőbánya között folytak kísérletezések a lebegő vasúttal, mely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. 1840-ben átadják át a forgalomnak az első lóvasutat Pozsony és Szentgyörgy viszonylatában, nem sokkal később pedig 1846-ban megnyílik a Pest és Vác közötti vonal, melyen gőzvontatású mozdony szállítja immár az utasokat. A vasút technikatörténetével hazánkban közkedvelt téma, ámde társadalomtörténeti hatásait kevesen vizsgálták. A modernizációval szorosan összefüggő közlekedési eszköz ellenben nemcsak az iparosodást serkentette, hanem az urbanizációra és az emberek mindennapi életére is hatást gyakorolt, melynek bemutatása a magyar történettudományon belül egy fekete foltot képez. A kutatók maroknyi csoportja foglalkozik csupán a fentebb vázolt tárgykörrel, de közülük Majdán János mindenképp kiemelendő, akinek 2010-ben jelent meg a Modernizáció – vasút – társadalom című munkája az Eötvös József Főiskolai Kiadó gondozásában, mely egy jókora űrt hivatott betölteni.

Letölthető publikációk:

Modernizáció – vasút – társadalom

421 KB

PDF dokumentum

2011.03.07.