Koszovó elismerésével a magyar kormány utóbbi évek egyik legellentmondásosabb külpolitikai döntését hozta meg. A lépés a koszovói függetlenség kikiáltása (2008. február 17.) óta várható volt ugyan, hiszen a kormány nagy sietve többször is kinyilvánította ez irányú szándékát, és az ellenzék is felsorakozott a kormány tervezett lépésének támogatására, mégis az „időzítés” meglepetést okozott. Magyarország a kezdetben arra készült, hogy az elsők között fogja megtenni ezt a lépést, együtt az Európai Unió államaival. Az EU azonban megosztottnak bizonyult Koszovó elismerése tekintetében, továbbá fennmaradt a nagyhatalmak megosztottsága is Koszovó függetlenségének kérdésében Az is nyilvánvaló volt, hogy Szerbia rövidtávon nem fog lemondani a tartományról. A délvidéki magyarok pedig azt kérték Budapesttől, hogy Koszovó elismerése később, kedvező pillanatban és sok állammal együtt történjen. A kezdeti sietséget követően úgy látszott, hogy mind a kormány, mind az ellenzék hajlik a kivárásra. Majd a Külügyminisztérium 2008. március 19-én bejelentette kormány aznapi döntését Koszovó függetlenségének elismeréséről. A közleménnyel együtt megjelent egy másik ahhoz kapcsolódó dokumentum is: Bulgária, Magyarország és Horvátország kormányainak közös nyilatkozata, amelyben közösen magyarázzák Koszovó együttes elismeréséről hozott egyenkénti döntésüket. Mindezek ellenére egyelőre a második Gyurcsány-kormány külpolitikájának egyik talányos döntése Koszovó függetlenségének elismerése.   A dokumentumokat újra közreadja Horváth Jenő. A közlés forrása a Külügyminisztérium honlapja  http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Aktualis/A_Kulugyminiszterium_allaspontja/ KOS_elism_080319.htm http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Aktualis/A_Kulugyminiszterium_allaspontja/ Koszovo_kozos_nyil_080319.htm

Magyarország elismeri Koszovó függetlenségét

A magyar Kormány 2008. március 19-i ülésén döntést hozott Koszovó függetlenségének elismeréséről és arról, hogy a külügyminiszter előterjesztéssel él a köztársasági elnökhöz a magyar-koszovói diplomáciai kapcsolatok felvétele érdekében.

Az elmúlt hónapok során Magyarország az Európai Unió és a NATO tagállamaival közösen, folyamatosan értékelte a koszovói helyzetet. Egyértelművé vált, hogy a koszovói status quo nem tartható fenn, a régió tartós stabilitásához és fejlődéséhez előre kellett lépni a koszovói rendezésben. Az is világossá vált, hogy a kérdésnek nincs optimális, minden fél által elfogadható megoldása, a tárgyalásos rendezés lehetőségei kimerültek.

Az Európai Unió és a NATO tagállamainak többségének véleményét osztva a Kormány arra a következtetésre jutott, hogy a válságból Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlensége jelenthet kiutat. A Kormány egyúttal megerősítette, hogy Koszovó jogállásának megoldása sajátos és egyszeri jellegű, és nem teremt precedenst más megoldatlan konfliktusok vonatkozásában.

A Kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy Koszovóban maradéktalanul érvényesüljenek az ún. Ahtisaari-tervben foglalt elvek és értékek, így a demokrácia, a jogállamiság, a működő piacgazdaság, különösen pedig a nemzeti kisebbségi közösségeket megillető jogok. Ezen elvek és értékek betartását Magyarország fokozott figyelemmel fogja kísérni a végrehajtást felügyelő Nemzetközi Irányító Csoportban (International Steering Group) is. A Kormány pozitívan értékeli, hogy a koszovói vezetés kész szorosan együttműködni a nemzetközi közösség koszovói képviselőivel, így a koszovói rendezésben vezető szerepet játszó Európai Unió missziójával is. Különösen fontosnak tartja a koszovói kormánynak a függetlenség kikiáltása óta tanúsított eddigi megfontolt, felelősségteljes politizálását. Ezt várja el a jövőben is. Magyarország a továbbiakban is aktívan hozzá kíván járulni a régió stabilitása és biztonsága erősítéséhez, többek között a KFOR és az EULEX missziókban való részvétel útján is.

A magyar Kormány elkötelezett a magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok fejlesztése iránt, álláspontja szerint ezen a területen Koszovó függetlenségének elismerése nem okozhat törést. Mindemellett nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a koszovói kérdés ne hátráltassa Szerbia és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlődését. Szomszédos országként Magyarország mindent meg fog tenni Szerbia integrációs előrehaladásának támogatása érdekében.

(2008. március 19.)

Bolgár, magyar, horvát közös nyilatkozat Koszovó küszöbön álló elismeréséről

Bulgária, Magyarország és Horvátország kormányainak közös nyilatkozata

Az EU-tagállam Bulgária és Magyarország, valamint az EU-tagjelölt és csatlakozási tárgyalásokat folytató Horvátország - valamennyien Szerbia szomszédai – kormányai megállapodtak abban, hogy a Koszovó elismerésére vonatkozó, küszöbön álló nemzeti döntéseikre tekintettel a következő nyilatkozatot teszik:

• Koszovó függetlenségének kikiáltására azt követően került sor, hogy a nemzetközi közösségnek Koszovó státuszát illetően nem sikerült tárgyalásos megoldást találni Belgrád és Pristina között. Ilyen körülmények között elkerülhetetlen volt a fenntarthatatlan status quo megváltoztatása. A koszovói rendezés olyan egyedi eset, amely az egykori Jugoszlávia felbomlása és a nemzetközi közigazgatás időszakának sajátos körülményei következtében alakult ki.
• Mindhárom ország kiemelt jelentőséget tulajdonít Délkelet-Európa stabilitásának, valamint annak, hogy a régió valamennyi állama világos európai perspektívával rendelkezzen.
• A koszovói intézmények kötelezettséget vállaltak arra, hogy többek között a megfelelő törvények elfogadásával is teljes körűen alkalmazzák az ENSZ Főtitkára Különleges Megbízottjának Koszovó Státusza rendezésére kidolgozott Átfogó Javaslatában (Ahtisaari-terv) kitűzött elveket és intézkedéseket. Ugyancsak együttműködési szándékukról biztosították az ENSZ BT 1244-es számú határozatával összhangban álló nemzetközi jelenlétet Koszovóban.
• A Koszovó elismerésére vonatkozó döntésüket alapos mérlegelést követően, illetve az Európai Unió Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa által 2007. február 12-én és 2008. február 18-án, valamint az Európai Tanács 2007. december 14-én elfogadott következtetéseit figyelembe véve hozzák meg.
• A három ország továbbra is támogatja az EU-nak és a NATO-nak a koszovói stabilitás és a demokrácia megteremtése iránti aktív elkötelezettségét. A koszovói intézményeknek garanciákat kell nyújtaniuk egy olyan multietnikus állam megteremtéséhez, amely a demokrácia és a jogállamiság elvein alapul, és biztosítja a szerb és más közösségek széleskörű jogait, beleértve tényleges részvételüket valamennyi intézmény munkájában.
• A három ország érdekelt a kapcsolatai fejlesztésében egy gazdaságilag fejlődő, a szomszédaival jó kapcsolatokat ápoló és európai orientációját fenntartó Szerbiával.
• A három ország úgy véli, hogy a térség valamennyi állama számára - beleértve Szerbiát is - az európai integráció biztosítja a gazdasági fejlődés, a társadalmi haladás és prosperitás egyedüli biztos és fenntartható alapját.
• A három ország támogatja a Szerbia és az Unió közötti kapcsolatok további erősítését. Korábban kiálltak a vízumkönnyítések megadása mellett, majd bátorították a vízummentességi tárgyalások megkezdését Szerbiával, amelyek az ország állampolgárai számára további utazási könnyítésekhez vezethetnek. A Thesszaloniki Agenda szellemében, amely megerősítette, hogy a térség országainak jövője az Európai Unióban van, támogatják a Stabilizációs és Társulási Megállapodás mielőbbi aláírását Szerbia és az Európai Unió között, annak érdekében, hogy Szerbia idővel tagjelöltté, majd később az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, részesülve e folyamat során az elérhető európai támogatásokból.
• A három ország számít a Szerbiával való jószomszédi viszonyának további fejlődésére, valamint a szerb néppel meglévő hagyományos kapcsolataik további erősítésére

(2008. március 19.)