A tanulmány középpontjában a nemzetközi rend eszmei alapjainak egyetemessé válása áll. Valószínűsíthető-e, hogy a nagy ázsiai civilizációk univerzális eszményeket fogalmaznak meg, ami a nemzetközi rend alakulására is befolyást gyakorolhat? A gazdasági és a politikai siker ezen a téren nem határoz meg mindent, mert elképzelhető, hogy egyes civilizációk értékkészlete az elért anyagi eredmények ellenére kevéssé alkalmas az „univerzalizálódásra”. Azonban az angol klasszikus liberalizmus és politikai gazdaságtan arra enged következtetni, hogy a nemzetközi renddel kapcsolatos elképzelések megfogalmazódásához nem szükséges, hogy az eszmetörténeti előfeltételek is erőteljes nemzetközi irányultságot hordozzanak. Hiszen a liberális nemzetközi rend eszméje és struktúrája maga is nagyobbrészt 20. századi alkotás, amelynek csak egyes elemei vezethetők vissza a 19. századi előzményekre.
|