HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
SCHRIFFERT ÁDÁM
Évek óta foglalkoztat Portugália történelme és – gyarmatosító múltjából fakadóan – kiterjedt kapcsolatrendszere. A 2006/2007-es évben, lisszaboni egyetemi tanévem alatt nyílt lehetõségem arra, hogy behatóbban tanulmányozzam ezt a kérdéskört. Az öt portugál nyelvû ország helyzete specifikumnak tekinthetõ Afrikában. Angola, Mozambik, Bissau-Guinea, a Zöld-foki Köztársaság valamint São Tomé és Príncipe identitása, kultúrája és diplomáciai kapcsolatrendszere rengeteg kérdést vet fel. Ami szinte azonnal szöget ütött a fejembe, az az öt országot közös nevezõre hozó mozaikszó: a PALOP. Ez a Países Africanos da Língua Oficial Portuguesa, azaz Portugál Hivatalos Nyelvû Afrikai Országok rövidítése. A gyûjtõnév használata megtévesztõ: az öt afrikai ország egységét sejteti, noha ennek intézményesült formája, a volt gyarmatokat integráló szervezet soha nem jött létre. A szakirodalomban számos írásban feldolgozták már az egykori gyarmattartó-gyarmat posztkoloniális kapcsolatrendszerét, a relációban megjelenõ sajátosságokat, és azok szerepét a nemzetközi színtéren. Érdekes munkának és hatalmas kihívásnak tûnt a hagyományos nézõpont felülvizsgálata: annak az öt országnak a kontinensen túli kapcsolatait elemezni, amelyekrõl olyan keveset lehet hallani a magyar hétköznapokban. Azonban a világpolitikai korszakok és trendek valamint nagyhatalmi érdekek hatalmas változást hoztak az afrikai országok életébe, az összefüggések univerzalitása olyannyira érzékelhetõ, hogy az oly távolinak tûnõ országok „közelebb vannak” Európához, mint gondolnánk. Hazánk is meglepõen sok szálon kapcsolódik az egykori portugál kolóniákhoz.
A dolgozat címe: Conjuntamente? – A portugál nyelvû afrikai országok kontinensen túli kapcsolatrendszere. A „conjuntamente” portugál szó jelentése „együtt” – ez kérdésként a dolgozaton végignyúló vizsgálódás fõ szempontja az afrikai országok nézõpontjából. A PALOP gyûjtõnév a kapcsolati viszony alapjául szolgál. Az öt ország „kontinensen túli kapcsolatrendszere” is magyarázatot igényel: lehetetlennek tûnõ vállalkozás lenne a térségben megjelenõ összes nemzetközi szereplõ bemutatása, a dolgozat terjedelmi korlátai ezt nem teszik lehetõvé. A cím és a kutatási kérdés szoros összefüggésben állnak, erre a dolgozat hipotézisét és módszertanát elemzõ részben adok bõvebb indoklást.
A dolgozat tárgya a vizsgált alapegységek: Portugália volt afrikai gyarmatainak (Angola, Mozambik, Bissau-Guinea, a Zöld-foki Köztársaság valamint São Tomé és Príncipe) kontinensen túli partnerekkel folytatott diplomáciai kapcsolatainak elemzése. Így a belpolitikának csak releváns elemeit tárgyalom. Mivel a dolgozat elsõsorban a külkapcsolatokat értékeli, így az Afrikának ezzel a térségével napi szinten nem foglalkozóknak már az öt országgal kapcsolatos alapvetõ ismeretei is hiányosak lehetnek, ezért a dolgozat Mellékletében rövid országismertetõk segítik az olvasót a tájékozódásban.
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR