Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 KÖZLEMÉNY

SZŰCS ANITA

Sztereotípiák és közkeletű tévedések a liberális nemzetközi politikáról

 

A „liberális” jelzõ a hazai közéletben szalonképtelen kifejezéssé vált, „kísértetként járja be” a magyar közbeszédet. Valamiféle amorf fenyegetéssé lett, amely a józan, racionális rend utópisztikus felforgatásával az ember mindennapi életének elfogadott kereteit – államot, családot, társadalmi és nemzetközi rendet – támadja.

A fenti gondolatmenet szerint a világpolitika területén a liberalizmus többnyire valamiféle a nemzetállamot fenyegetõ globális, transznacionális rém, melynek célja a nemzetközi tõkét támogatva az állampolgárokat védõ politikai közösségek szétzilálása. A liberális világrend lényege azonban – eltérõen a közhiedelemtõl – nem a nemzetállamok felszámolása, nem a társadalmi rend szétzilálása, és nem az emberi „értékek” megsemmisítése. A tévhitek nem csak a liberalizmust elszántan támadókat jellemzik. Még a liberalizmusra nyitott, vagy azzal szemben semleges álláspontok is sokszor tévesen, egyoldalúan értelmezik az irányzatot, és a nemzetközi politika puszta intézményesítését, vagy akár a gazdaság a politika rovására történõ mindent elsöprõ dominanciáját látják benne.

Mielõtt rátérnénk a liberális világrend fogalmának tisztázására, hadd tegyek két megjegyzést. Elõször is, a világpolitika jelenségeinek vizsgálatakor a nemzetközi kapcsolatok világát, a nemzetközi politikaelmélet tudományát hívom segítségül. Természetesen nem csak liberális szemüvegen keresztül nézhetném. A liberalizmus mellett a másik nagy „mainstream” elmélet a realizmus, mellettük ott vannak az alternatív irányzatok: a konstruktivizmus, a marxizmus, a posztmodern és még számos iskola. Itt és most csak a liberális nézetet vizsgáljuk.

Másodszor, a liberalizmus nem csak a világpolitika eseményeit írja le, liberális irányzatról beszélhetünk a közgazdaság, a politológia, a filozófia és még sok más tudomány területén. A különbözõ tudományterületeken megjelenõ liberális irányzatok – bár azonos gyökerekbõl táplálkoznak – nem alkotnak szigorúan vett koherens egészet. Az írásnak nem célja a liberális nemzetközi politikaelméleti irányzat egészét bemutatni, sem más tudományterületek liberális irányzatával való kapcsolatát elemezni, terjedelmi okokból ez nem is lenne lehetséges. Pár gondolat felvázolásával a liberális nemzetközi rend körüli félreértéseket tisztázom.

A liberalizmust számos tévhit, és a rajtuk alapuló sztereotípia övezi. Pár alapvetõ tévképzet tisztázásával bemutatom, hogy a „liberális nemzetközi rend” létrejötte nem feltétlenül az államok explicit akaratának terméke. A racionális, önérdekkövetõ szereplõk szabályozott viszonyokat hoznak létre, amely kihat a szereplõk döntéseire, így rendszer és szereplõ folyton változó, dinamikus kapcsolatban állnak egymással.

Letölthető publikációk:

Sztaereotipiak-es-kozkeletu-tevedesek601 KBPDF dokumentum2014.11.27.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius