pályakép » publikációk a szerzőtől »

Egy finn kutató szerint Kekkonen látogatásait Magyarországon általában nagyra értékelték. Az MSZMP tisztelettel adózott az akkori idõk egyik legjelentõsebb államférfijának, s Kekkonent olyan politikusként mutatta be, aki hozzájárult a népek közötti béke, biztonság és barátság megteremtéséhez. Késõbb, az EBESZ sikere után a magyar újságok is ezt méltatták benne. Kekkonen Finnország nemzetközi státusának szimbóluma lett. Kekkonen és Kádár látszólag megértették egymást, éveken át tartó politikai kapcsolatukat igazi barátság irányába fejlesztették. Amikor Kekkonen 1986-ban elhunyt, Kádár János hosszú megemlékezést írt róla, amely 1987 elején Finnországban és Magyarországon is megjelent.

Ennek ellenére „igazi barátságról” aligha lehetett szó, mivel mindkettõjüket inkább a politikai szükségszerûség és haszonelvûség, mintsem a nemzetközi kapcsolatokban ismeretlen fogalmat jelentõ „igazi barátság” vezette viszonyukban. Kádár meg jól tudta, hogy a szovjetek csak addig tömjénezik a finn elnököt, míg ez utóbbi a számukra megfelelõ politikát folytat. Ettõl függetlenül Kádár János egyetlen hivatalban lévõ, a szovjet tömbön kívüli államfõvel vagy miniszterelnökkel sem találkozott annyiszor, ahányszor Kekkonennel. Összesen hét alkalommal ültek egy tárgyalóasztalhoz, mely alkalmak közül Kádár számára vitán felül a finn elnök 1963 májusában abszolvált „magánlátogatása” volt a legfontosabb.

Letölthető publikációk:

Kadar-es-Kekkonen

547 KB

PDF dokumentum

2013.12.06.