publikációk a szerzőtől »

A washingtoni Fehér Ház a mindenkori amerikai elnök lakóhelye és munkahelye, a Fehér Ház egyben az amerikai nemzetet, kormányt és az elnököt is szimbolizáló jelkép, így az amerikai önmeghatározás egyik legkifejezőbb jelképe. (Az amerikai húszdolláros bankjegy hátsó oldalán is ez az épület szerepel mint az amerikai identitás egyik fontos megjelenési formája.) ■ Az elnöki rezidencia klasszicista stílusban épült. Nevét az épület anyagáról, a homokkő fehér színéről kaphatta. Az épület egy kongresszusi határozat alapján építették a President’s Park területén. A terület kiválasztásában meghatározó szerepe volt George Washington elnöknek, a választásában az akkori városvezetőnek, Pierre L’Enfant-nak személyesen is segédkezett. Az alapkövet 1792. október 13-án helyezték el. Az épületet az ír James Hoban tervei szerint kezdték építeni, aki pályázaton nyerte el a megbízást. A földszintre és az emeletre vonatkozó terveket a dublini ikerpalota, a Leinster House mintája alapján dolgozták ki. A Fehér Ház végül 1800. november 1-én készült el (John Adams és felesége Abigail voltak az első lakói), mai árakon (2007) hozzávetőleg 2,4 milliárd dollár értékű beruházással. ■ Az épületet különböző nevekkel illették, de mindig is a kiemelkedően fontos politikai döntések színhelyéül szolgált: kezdetben Presidential Palace-nak (Elnöki Palotának) vagy Presidential Mansion-nek (Elnöki Kúria) nevezték, majd a későbbiekben a Presidential Castle elnevezésre is hallgatott. A Fehér Ház elnevezést azonban már 1811-ben is használták, míg végül Theodore Roosevelt 1901-ben hivatalossá tette és meghonosította ezt az elnevezést. ■ A Fehér Ház fennállása során többször volt támadások célpontja, legelőszőr 1814-ben, amikor angol csapatok rabolták ki az épületet, majd 1841. augusztus 16-án, akkor a whig párt hívei ostromolták meg, mert az elnök megvétózta a Second Bank of the United States létrehozását indítványozó törvényjavaslatot. ■ A Fehér Ház sokáig a népé, az amerikai társadalomé volt, ami abban is kifejezésre jutott, hogy az épületben 1885-ig rendszeresek voltak a nyíltnapok (például az elnök beiktatásakor), az elsőt éppen 1805-ben tartották. (Jefferson elnök a Kék Szobában fogadta az ünneplő tömeget). Kialakult az a szokás is, hogy rendszeresen szervezett keretek között mutathassák be az épületet az érdeklődőknek, a későbbiekben pedig Újév napján és július 4-én nyilvános fogadásokat is tartottak a Fehér Ház falai között. ■ 1960. december 19-én a Fehér Házat nemzeti történelmi emlékműnek nyilvánították. ■ Felépítését tekintve az épületet alapvetően két részre osztható: a nyugati és keleti szárnyra. Az idők során az épületet bővíteni kellett, mert az elnök dolgozószobája is átkerült a fehér Házba a Kapitóliumból. Azok az irodák, amelyek közvetlenül segítik az elnök munkáját és a személyzet a nyugati szárnyban kapott helyet. William Howard Teft elnök kérésére hozták létre az ovális alaprajzú elnöki irodát. Majd miután a nyugati szárny 1929-ben leégett, Roosevelt elnöksége idején kialakították az új Ovális Irodát (Roosevelt egyébként elégedetlen volt az iroda elhelyezkedésével és túlságosan  sötétnek is találta). A hidegháború időszakában, 1969-ben a sajtó képviselőire is gondolva, a korábbi medence befedésével sajtóközpontot alakítottak ki, amelynek a Roosevelt Szoba nevet adták. A keleti szárnyat 1942-ben építették, az itteni irodákban általában a First Lady és személyzete kap helyet (1977-től az Elnöki Feleség Irodája nevet viseli). Fontos szerepe van a nyugati szárny mellett elhelyezkedő Eisenhower Executive Office Buildingnek is (a korábbi hadügy minisztérium), amely a személyzet központja. Ebben az épületben kapott helyet a könyvtár, valamint a diplomáciai fogadásokra alkalmas Indian Treaty Room, ahol konferenciákat és elnöki fogadásokat rendeztek. Az épületrészben elnökök többségének volt itt korábban irodája, mielőtt még elnökök lettek. A japán küldöttek is itt találkoztak Hull külügyminiszterrel a Pearl Harbor-i  támadás után. Nixon elnöki periódusa alatt is megtartott itt a korábbi irodáját. ■ A Fehér Ház legmagasabb részein hat szintes, összesen 132 szobával, 35 fürdőszobával. Természetesen különféle más funkciójú helyiségek is kényeztetik az elnököt és családját, nem utolsósorban a közel ötven főt befogadó mozi és az úszómedence. ■ A Fehér Ház társadalmi és politikai élete jól áttekinthető az egyes szobák és termek funkciói és berendezése alapján. ■ Az Ovális Iroda kétségtelenül az elnökség legerősebb szimbólum. A nyilvánosság ezt a szobát látja legtöbbször a televízióban, emlékezetesek azok a képek, amikor Nixon elnök ebből a szobából élő telefonos beszélgetést folytatott az amerikai asztronautákkal, vagy amikor Reagan elnök beszédet intézett a népéhez a Challenger űrhajó katasztrófája miatt után. Az Ovális Iroda 1909-ben készült el az 1902-ben befejezett nyugati szárny belsejében. Stílusa idegen szövetként hat az épület testében a barokkos jegyeivel. Büszkén sugallja a világnak az Egyesült Államok nagyságát. A több mint öt méteres belmagasság, a Fülöp-szigetekről származó mahajua fából készült mozaikpadló, a bársony függönyök és a rénszarvasbőr borította, bronzszegecsekkel díszített székek mind-mind kiemelkedő elemei a reprezentatív térnek. William Howard Taft használhatta elsőként az irodát. Az elnök választotta az ovális alakot, a megnyugtató zöld színt. A Roosevelt elnök idején kialakított új Ovális Iroda az épület kevésbé központi részén van. Az elnökök által használt asztalt Resolute Desk-nek hívják, mivel ez az angol HMS Resolute nevű hajó maradványaiból készítették. Az asztalt Viktória királynő ajándékozta Rutherford B. Hayes elnöknek 1880-ban, azóta szinte az összes elnök ezt használta. ■ A Kabinet Szoba központi szerepet töltött be több amerikai elnök életében. Eleanor Roosevelt pár órával a férje halála után ebbe a szobába kérette Trumant, hogy tájékoztassa a történtekről. Nem sokkal ebben a szobában nevezték ki az Trumant az Egyesült Államok 33. elnökévé. Kennedy ebben a szobában tartott tanácskozást a kubai rakétaválság kapcsán. 2001 szeptemberében pedig George W. Bush is, amikor is kijelentette, hogy a terrortámadások következtében a demokráciát és a szabadságot érte támadás. ■ A Kék Szoba falai között is sok tárgyalás zajlott. 2001. szeptember 20-án Bush elnök és Tony Blair angol miniszterelnök itt tanácskozott a terrorizmus elleni háború részleteiről. Azonban nem csak a 21. században szolgál nagyobb események színhelyéül ez a terem, már a 19. században is jelentős reprezentációs célú események zajlottak itt. ■ A Diplomáciai Fogadások Termének funkciója a nevéből adódik. 1903-ban használták a termet először diplomáciai fogadás megrendezésére, amikor Theodore Roosevelt és Edith Roosevelt adtak fogadást. ■ A Keleti Szobát Wilson elnök színháznak, majd Kennedy elnök mozinak rendeztette be. Azóta más eseményeket is rendeznek itt. Az elnökök sokszor használták ezt a szobát, bizonyos törvénytervezetek aláírására, valamint politikájuk és kezdeményezéseik nyilvánosságra hozatalára. ■ A Zöld Szoba Madison elnöksége alatt kapta egyik leghálátlanabb feladatát, ugyanis az elnök itt írta alá az ország történetének az első hadüzenetét. A Zöld Szoba manapság leginkább informális beszélgetések színhelye. ■ A Vörös Szobában rendezte meg Eleanor Roosevelt 1933-ban az kizárólag újságírónőknek rendezett sajtókonferenciáját. Addig az elnöki sajtókonferenciákról a nők ki voltak zárva, a kezdeményezés áttörő hatásúnak bizonyult. ■ A már említett Eisenhower Executive Office Buildingban tartották, sok más esemény mellett, az első televíziós sajtókonferenciát 1955. január 19-én, a 474-es teremben. ■ Azt, hogy kik lesznek az Egyesült Államok elnöke a 21. században, senki sem tudja, de valószínű, hogy a Fehér Ház nem szűnik meg fontos politikai, diplomáciai és szimbolikus centrum lenni. Azt is biztosra vehetjük, hogy az épület elrendezésében változni fog, hiszen az elnökök előszeretettel eszközöltek eddig is kisebb változtatásokat az épületben, és gyakran ruházták fel a meglévő termeket új funkciókkal. (Örkény Zoltán)