Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A lengyel-szovjet határszerződés
1945.07.29.

A második világháború alatt a szövetségesek nagyhatalmak közötti Lengyelországgal kapcsolatos viták egyik fő témája az ország határainak kérdése volt. A világháború kitörése után, 1939. szeptember második felében közepén a Szovjetunió a Molotov-Ribbentrop-paktum (1939. augusztus 23.) titkos záradéka és a német-szovjet határ- és barátsági szerződés (1939. szeptember 28.) alapján annektálta Lengyelországnak nagyjából a Curzon-vonaltól keletre eső részét. Majd azután, hogy Németország megtámadta a Szovjetuniót (1941. június 22.), és ezt követően Moszkva a londoni lengyel emigráns kormánnyal kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött (1941. július 30.) magától értetődően érvényüket vesztették az 1939. évi német-szovjet egyezményeknek a lengyel területi változásokra vonatkozó rendelkezései. A lengyel-szovjet határ kérdése azonban tisztázatlan maradt.
A teheráni konferencián (1943. november 28.-december 1.) Churchill brit miniszterelnök javasolta, hogy Lengyelország a háború után „tolják el" nyugatra. Sztálin a javaslatot azzal egészítette ki, hogy egészen az Oderáig „tolják el" Lengyelország nyugati határait, keleten pedig maradjon a Curzon- vagy Molotov-Ribrentrop-vonal), kisebb módosításokkal Lengyelország javára.
1944 nyarán értek a szovjet csapatok a háború előtti Lengyelország területére, és ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a Szovjetunió nem a rigai békeszerződésben (1921) rögzített határt, hanem nagyjából a Curzon-vonalat tekinti az új lengyel-szovjet határnak. A szovjet protektorátus alatt megalakult lengyel lublini bizottság a július 22-én kiadott kiáltványában el is ismerte, hogy a Curzon-vonal és a rigai szerződésben rögzített határ közötti területek a Szovjetunióhoz kerülnek. A londoni lengyel emigráns kormány és hazai szervezetei a kiáltványt törvénytelennek nyilvánították. A háború menetében 1944 őszén a Szovjetunió gyakorlatilag visszaállította már a Curzon-határvonalat. A jaltai konferencián (1945. február 4-11.) a nyugati szövetségesek is tudomásul vették a kialakult helyzetet. Majd 1945. április 22-i nyilatkozatában a londoni Mikolajczyk-kormány is lemondott az 1921-ben kialakult határról. Az 1945. június 28-án megalakult Osubka-Morawski-kormányt, (amelybe bevették Mikolajczykot is) júliusban London és Washington is elismerte, majd a Németország kapitulációja után, az 1945. augusztus 16-án aláírt lengyel-szovjet határszerződés az immár egy éve kialakult kész helyzetet rögzítette. A szerződés megállapította a határvonalat az egykori Kelet-Poroszország területén is, a területet a Szovjetunió és Lengyelország megosztotta egymás között. Az északi rész Königsberggel (Kalinyingrád) a Szovjetunióé lett, a déli Lengyelországé. A szerződés nyomán a Szovjetunió területe a második világháború előttihez képest 181.300 km2-rel növekedett. Lengyelország nyugati határát a potsdami konferencián (1945. július 17-augusztus 2.) rögzítették. A jaltai és a potsdami dokumentumok értelmében a lengyel határokat a második világháborút lezáró békekonferencián, a német békeszerződés aláírásával kellett volna véglegesíteni. Mivel erre nem került sor, a nemzetközi jogi szentesítésük elmaradt. Érvényüket nemzetközileg az 1975. évi helsinki záróokmányban ismerték el.
A lengyel-szovjet határszerződés a ratifikációs okmányok Varsóban történt kicserélésével, 1946. február 5-én lépett hatályba.
A lengyel-szovjet határt a következő években kisebb mértékben kiigazították (1946-ban, végül 1951. október 23-án).
A határszerződés szövegét Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései c. dokumentumkötete alapján (Budapest, 1966, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 680-682. p.) újra közre adja Horváth Jenő.

Szerződés a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Lengyel Köztársaság között a lengyel-szovjet államhatárról

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnöksége és a Lengyel Köztársaság Országos Nemzeti Tanácsának elnöke
attól az óhajtól vezérelve, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Lengyelország közötti államhatár kérdését a barátság és egyetértés szellemében rendezzék,
elhatározták, hogy e célból a jelen szerződést megkötik, és meghatalmazottaikká kijelölték:
a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnöksége: Vjacseszlav Mihajlovics Molotovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettesét és külügyi népbiztost;
a Lengyel Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke Eduard Osubka-Morawskit, a Lengyel Köztársaság Minisztertanácsának elnökét,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk. A krimi konferencia határozata értelmében a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Lengyel Köztársaság közötti államhatárt a Curzon-vonal mentén kell megállapítani, egyes szakaszokon öt-nyolc kilométeres eltéréssel Lengyelország javára, ...

A dokumentum folytatódik.
A teljes dokumentum megjelenítéséhez a későbbiekben be kell jelentkeznie.
A dokumentum 1 kreditet ér.
Most kattintson ide a folytatáshoz »

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius