publikációk a szerzőtől »

Akinek illúziói voltak a világszervezet megreformálhatóságával kapcsolatban, bizonyára kiábrándultan olvasta a 2005 szeptemberében tartott ENSZ-csúcstalálkozó záródokumentumát. Abban nem volt szó a vétójog használatának módosításáról, a Biztonsági Tanács kibõvítésérõl, Japán, Németország, India vagy Brazília állandó BT-tagságáról, a terrorizmus fogalmáról, vagy arról, hogy jogszerû-e megelõzõ csapást mérni egy másik szuverén államra. Sokan pedig azt remélték, hogy az iraki háborúval kapcsolatban kibontakozott ENSZ-válság felkavarja az állóvizet és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy alakítsák át a szervezetet, módosítsák annak eljárási szabályait. Az idõpont kétségtelenül alkalmas lett volna, hiszen az ENSZ ekkor ünnepelte fennállásának hatvanadik évfordulóját. A hangulat viszont nem volt eléggé emelkedett ahhoz, hogy az õszi csúcson megjelenõ állam- és kormányfõk belemenjenek a tervezett reformokba. Erre persze már a megelõzõ hónapokban sem lehetett számítani.

Az ENSZ reformján jóformán azóta törik a fejüket a politikusok és a politológusok, amióta a szervezetet létrehozták. A mostani reformfolyamat elindításáról az ENSZ-Közgyûlés 2000 szeptemberében tartott millenniumi ülésszaka határozott. A megjelent állam- és kormányfõk által elfogadott nyilatkozat kimondta, hogy hatékonyabbá kell tenni az Egyesült Nemzetek Szervezetének mûködését, közelebbrõl erõfeszítéseket kell tenni a Biztonsági Tanács „átfogó reformjára”, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács szerepének növelésére. A fõtitkár ismert személyiségekbõl álló munkacsoportot állított fel a reformok kidolgozására,amely 2004 decemberére készítette el jelentését. Ennek alapján Kofi Annan is elkészítette saját jelentését, amelyet 2005 márciusában hozott nyilvánosságra. Ezt követõen a tagállamok között élénk két- és többoldalú diplomáciai eszmecsere zajlott le. Augusztus elejére nagyjából kirajzolódtak annak a megállapodásnak a körvonalai, amelyet a csúcsértekezlet elé kívántak terjeszteni. Ekkor azonban amerikai javaslatra a szöveget felülvizsgálták, és azon további módosításokat hajtottak végre. A záródokumentumban foglaltak messze elmaradtak a munkacsoport által javasoltak mögött.

Az alábbiakban elõször a szervezeti struktúra átalakítására vonatkozó reformjavaslatokat veszem sorra, majd azokat, amelyeket a fegyveres erõszak tilalmával és az önvédelem jogával kapcsolatban fogalmaztak meg. Nem térek ki a jelentések további fejezeteire, amelyek a fejlõdõ országok gazdasági helyzetével, az emberi jogokkal, a demokráciával és más hasonló, az ENSZ alapokmányát nem érintõ kérdésekkel foglalkoznak.

Letölthető publikációk:

Az-Ensz-reformok-sorsa

489 KB

PDF dokumentum

2013.09.12.