Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár kiemelkedő szerepet vállalt a 2011 nyarán elmélyült európai pénzügyi válságból való kibontakozás keresésben. A válsághullám november második felében új mélypontra érkezett: Görögország az államcsőd szélére került, miközben az Európai Unió egyik nagy országában, Olaszországban az államadósság finanszírozásának kérdése magát az uniót is fenyegető súlyos gonddá növekedett. A mediterrán országokban végrehajtott kormányváltások valamelyes bizalmat keltettek ugyan, de közben magát Franciaországot is elérték a pénzügyi piacokon mutatkozó negatív hatások. Sarkozy elnök 2011. december 1-jén Toulonban, mintegy 5000 résztvevő előtt elmondott drámai hangvételű beszédben figyelmeztette hallgatóságát a válság mélységére, az egész Európát fenyegető veszélyességére, és vázolta elképzelésének lényegét is a kibontakozásról. A beszéd hangvételében, tematikájában és megfogalmazásában kétségtelenül szerepet kapott az is, hogy Franciaországban 2012 tavaszán elnökválasztás lesz. Sokkal nagyobb súllyal estek azonban latba az egész Európai Unióra és különösen az euróövezetre váró, a közvetlen teendőkből fakadó szempontok, és annak jelzése is, hogy az elnök milyen platformról kíván egyezkedni a Merkel kancellárral a december 5-ére kitűzött találkozón, illetve, hogy milyen közös állásponttal is álljon elő a két ország az Európai Tanács december 8–9-i ülésén. A beszédben az elnök elég világossá tette, hogy Franciaország kész elfogadni pénzügyek uniós szintű, különösen eurózónán belüli szorosabb összehangolását, azt, hogy az Európai Unió a fiskális unió felé mozduljon el, akár az uniós szerződések módosításával. (HJ)

A beszéd újraközlésének forrása a Francia Köztársaság elnökének honlapja

http://www.elysee.fr/president/les-actualites/discours/2011/discours-du-president-de-la-republique-a-toulon.12553.html

Letölthető publikációk:

Discours_du_President_de_la_Republique_a_Toulon

339 KB

PDF dokumentum

2011.12.06.