publikációk a szerzőtől »

François Hollande 2013. szeptember 19-én részt vett az új mali elnök, Ibrahim Boubakar Keita ünnepélyes beiktatásán Bamakóban, október 1-jén pedig az Elysée-palotában fogadta õt. Az utóbbi eseménnyel kapcsolatban megjelent sajtókommüniké szerint Franciaország továbbra is támogatni fogja az afrikai országot, ott állomásoztatja katonáit, akik alkalom adtán segítségére lehetnek az ottani ENSZ-missziónak. A két államfõ egy teljesen új védelmi megállapodás elõkészítésérõl is megegyezett, illetve Párizs megerõsítette, hogy az újjáépítést anyagilag is támogatja. Mindez jól illeszkedik François Hollande 2013. augusztus 27-én, a 21. nagyköveti konferencián elmondott beszédében elhangzottakhoz:

„Januártól júliusig, nyolc hónap alatt sikerült eltávolítanunk a terroristákat, biztonságossá tennünk Malit és elindítanunk a politikai átalakulást. Az utóbbi években ritkán fordult elõ, hogy egy hadmûvelet ilyen gyorsan elérte a célját. Franciaország mostantól csökkenteni fogja katonai jelenlétét, de támogatja Malit az elõtte álló kihívások leküzdése során: az állam helyreállításában, a kormányzás javításában, a biztonság megõrzésében, a fejlõdésben; és különösen is éber lesz, mert az erõszakos csoportok – terroristák és csempészek egyaránt – megpróbálnak megtelepedni ott, ahol az államok már nem tudják a területüket ellenõrizni, vagy ahol nincsen regionális együttmûködés.”

A tanulmány megpróbálja körbejárni azokat a fõbb szempontokat, amelyek a francia mali beavatkozás hátterében meghúzódnak, és amelyek Párizs jövõbeni politikáját is behatárolják a Száhel övezettel kapcsolatban.

Letölthető publikációk:

A-mali-katonai-beavatkozas

554 KB

PDF dokumentum

2013.10.15.