Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Amerikai kormányálláspont Oroszország szíriai katonai intervenciója után
2015.11.04.

 

Victoria Nuland, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelõs külügyi államtitkára 2015. november 4-én a szíriai orosz katonai intervenció bejelentése után beszédet mondott a Képviselõház Külügyi Bizottságának meghallgatásán. [A beszédet a meghallgatásra benyújtott írásbeli változat alapján közöljük.]

Forrás: Az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének honlapja. In: http://ircblog.usembassy.hu/

 

Az USA politikája Oroszország szíriai tevékenységének eszkalálódása után

Posted on November 6, 2015 by admin

Köszönöm, Royce Elnök Úr, Engel rangidõs bizottsági tag, bizottság tagok, hogy csatlakozhattam ma Önökhöz és kollégámhoz, Anne Patterson államtitkárhoz.

Bár Szíria Anne felelõsségi körébe tartozik, az ottani konfliktus egyre jobban veszélyezteti Törökországot, az EU-t és Európa többi részét, hiszen ahogyan a menekültek kiáramlanak Szíriából , mind észak, mind dél felé haladnak. Oroszország új közvetlen harci szerepvállalása Szíriában súlyosbította a már-már veszélyes mértékû menekültáramlást, ami próbára teszi még a legnagylelkûbb európaiak képességét is a helyzet kezelésére.

Törökország jelenleg 2,2 millió menekültet lát el területén, és adatai szerint több mint 8 milliárd dollárt költött ellátásukra és gondozásukra. Becslések szerint ebben az évben a török parti õrség 68.000 személyt mentett ki a veszélyes tengeri utazást megkísérlõk közül.

Mióta Oroszország harci mûveletekbe kezdett Szíriában, Görögország a 2015-ös év legmagasabb  migrációs adatait jegyezte fel, hetente megközelítõleg 48.000 menekült és migráns jött Törökország felõl Görögországba. Ebben az évben több mint 600.000 személy lépett be Görögországba tengeri határain keresztül, köztük 344.953-an Leszbosz szigetén keresztül, mely szigetnek alig több mint 86.400 lakosa van.

Görögország kisebb szigetein elõfordult, hogy a naponta odaérkezettek száma meghaladta a nyilvántartott állandó lakosok számát.

A Nyugat-Balkánt szintén kimerítette a fokozódó, elsõsorban Macedónia, Szerbia és Horvátország felõli migráció.  Ezen országok jelentései szerint naponta átlagosan 5.000-8.000 migráns halad át határaikon.

A legtöbb migráns és menekült északra, Németország felé tart, ahová 2015 elsõ 9 hónapja alatt 577.000 ezren érkeztek.

Az ENSZ jelentései szerint csak az elmúlt hónapban legalább 120.000 szíriai települt át az országon belül az orosz légicsapások által segített rendszer támadásainak következményeként.  Kevesebb, mint két hét alatt csak északon, Hamában és délen, Idlibben 52.800 ember települt át.

Ezek a számok alátámasztják azt, amit már tudunk: bár Moszkva azt állítja, hogy katonai akciói az ISIL-t célozzák, az orosz csapások legnagyobb része olyan részekre irányul, ahol az Aszad rezsim területet vesztett a mérsékelt ellenzék által vezetett erõkkel szemben, olyan városokban, mint Hama, Homs, Aleppo és Idlib.

Moszkva most saját tüzérségét és más szárazföldi erõket telepít Hama és Homs köré, nagyban növelve katonáinak az ellentámadásokkal szembeni sebezhetõségét.  És az orosz támogatás ellenére Oroszországnak nem sikerült semmilyen humanitárius engedményeket kicsikarnia Aszadtól. A rezsim büntetlenül, sõt talál Moszkva segítségétõl még fel is bátorodva, továbbra is csõbombákat dob saját állampolgáraira.

Ezek egyike sem volt ingyen Oroszország számára.  Pusztán gazdasági szempontból nézve légi akciójának árát napi 2-4 millió dollárra becsülik. Olyan idõben, amikor az átlag orosz megszenvedi a rossz gazdasági vezetés, az alacsony olajárak, és a Kreml legutóbbi, ukrajnai katonai kalandja miatt alkalmazott szankciók következményeként létrejött recessziót.

A jelentések szerint az orosz áldozatok száma emelkedik, bár a Kreml most is nagyon igyekszik eltitkolni ezeket és elhallgattatni az áldozatok szeretteit. És az Oroszország által ledobott „buta bombák” nyilvánvalóan rossz célpontokat találtak el.  Médiajelentések szerint a következõ helyekre mért csapásokat: egy piac Damaszkuszban, az aleppói tartományi székhely épülete, és a Szabad Szíria hadsereg lõszerraktára.

Oroszország a jóhírével fizet kemény árat a terror elleni harcban.

Ez az oka annak, hogy saját légi személyzetünk biztonságát védendõ, Oroszországgal való katonai együttmûködésünket jelenleg alapvetõen a légi konfliktuselhárításra korlátozzuk. S csakúgy, mint szövetségeseink a nemzetközi közösségben, további bizonyítékokat várunk Oroszországtól arra nézve, hogy õszinte az az állítása, hogy az ISIL ellen akar harcolni és meg akarja védeni Szíriát a szír emberek számára, s nem egyszerûen csak meg akar védeni egy diktátort, aki közvetlenül felelõs az ország lerombolásáért.

Hogy nézne ki Oroszország pozitív együttmûködése?  Elõször is, Oroszország az ISIL ellen fordítaná a fegyvereit, és leállítaná a vérontást a Szíria nyugati részén található városokban és azok környékén.   Támogatása fejében Oroszország ragaszkodna hozzá, hogy Aszad állítsa le azokat a helikoptereket és repülõgépeket, amelyekrõl nap mint nap csõbombákkal bombáz ártatlanokat.  És sürgõsen elkezdene velünk, a szövetségeseinkkel és az ENSZ különmegbízottjával, Steffan De Misturával azon dolgozni, hogy a múlt pénteken Bécsben Kerry és Lavrov külügyminiszterek, valamint 17 más miniszter és intézmény által kibocsátott nyilatkozat elveit valódi tûzszünetté, és egy olyan párhuzamos politikai átmenet folyamatává ültesse át, amely meggyorsítja annak a napnak az eljövetelét, amikor Aszad véres uralma véget ér.  Szíriai együttmûködésünk minõsége Oroszországgal attól függ, Moszkva milyen választások mellett dönt.

Mindeközben mi, mint a Külügyminiszter mondta, felgyorsítjuk a mérsékelt szíriai ellenzék támogatásában, illetve a Szíria szomszédainak megvédésében folytatott munkánkat, köztük azokat a területekét, amelyeknek én vagyok a felelõse: Törökország és Európa országai.

Az elmúlt hetek folyamán Törökország fokozta részvételét az Iszlám Állam elleni koalícióban, megnyitotta támaszpontjait az amerikai és más koalíciós tagok elõtt, továbbá más koalíciós gépekkel együtt légicsapásokat hajtott végre ISIL célpontok ellen Szíria belsejében.

Annak, hogy fokozzuk a Törökországgal és más, hasonlóan gondolkodó partnerekkel az ISIL visszaszorítását célzó munkánkat Észak-Szíriában, az a járulékos haszna lehet, hogy létrejön egy olyan terület, ahol a szíriai polgári lakosokat nem fenyegetik sem Aszad csõbombái, sem az ISIL atrocitásai.

Európaiak nagy számban járultak hozzá légi eszközökkel az iraki légicsapásokhoz, és jelenleg a szíriai csapásmérési mûveleteket mérlegelik.

Az Egyesült Államokkal együtt Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, Törökország és az Egyesült Királyság aktív társelnökei a Koalíciós Munkacsoportoknak.  A hollandok, a koalíció sok más tagjával egyetemben, társvezetõi a külföldi harcosok beáramlásának leállítását célzó erõfeszítéseknek, az olaszok pedig az ISIL finanszírozását megakadályozó erõfeszítésekben vállalnak társvezetõi szerepet.

Odahaza, saját országukban EU partnereink a következõ intézkedéseket teszik: szigorítják terrorizmusellenes törvényeiket és információ-megosztási képességeiket; lekapcsolják a külföldi harcosokat; szembeszállnak a radikalizmussal; delegitimizálják az ISIL ideológiáját; jelentik az európai intézményeknek a gyanús pénzmozgásokat; és az USA-val közösen fellépnek az ISIL finanszírozói és toborzói ellen.

Szövetségeseinkkel és partnereinkkel a menekültválság kezelésének ügyében is együtt dolgozunk.  Az ENSZ szervezetein és civiltársadalmi csoportokon keresztül 325 millió dollár segélyt juttatunk Törökországnak, hogy támogassuk 100 iskola mûködését, hogy menedéket, alapvetõ háztartási felszereléseket, mobil regisztrációs központokat, a gyerekeknek biztonságos tanuló- és játszóhelyeket tudjanak biztosítani, és hogy a nehéz helyzetben levõ családok készpénztámogatásban részesüljenek.

26,6 millió dollárt adtunk az ENSZ Menekültügyi Fõbiztosságának európai programjaira, amelyekkel élelmet, ivóvizet és jogsegélyt adnak az egyebek mellett Görögországon, Macedónián és Szerbián áthaladó menekülteknek; 1,2 millió dollár értékben ösztöndíjakat, humanitárius felszereléseket és feleslegessé vált készletekbõl származó holmikat és berendezéseket bocsátottunk a humanitárius erõfeszítések rendelkezésére Horvátországban, Macedóniában, Szerbiában és Törökországban; valamint 600.000 dollárt adtunk a Nyugat-Balkánról érkezõ, további határfelügyeleti berendezésekre és képzésre vonatkozó kérésre válaszul.

Amint azt a Külügyminiszter diplomáciai erõfeszítései világossá teszik, tucatnyi ország és maguk a szíriaiak eltökéltségére és a vezetõ szerep felvállalására lesz szükség ahhoz, hogy véget lehessen vetni az ottani vérontásnak.  A múlt héten Bécsben összegyûlt 17 nemzet, az ENSZ és az EU ismét megerõsítette a békéhez és a politikai átmenethez vezetõ utat.  Majd meglátjuk, hogy Oroszország, Irán és az Aszad rezsim csatlakozik-e hozzánk ezen az úton.

Várom kérdéseiket.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius