publikációk a szerzőtől »

Amikor a Zrínyi Kiadó 2004 júniusában bemutatta Irak – háborúra ítélve című könyvünket, egy ismeretlen férfi – észlelve, hogy egyetlen jó szavunk sincs az amerikai–brit invázióról – szitkozódva kirohant a teremből. Nem látják, kiabálta, hogy Bush Bagdadban a nyugati civilizációt védi?

Nem, ezt egyáltalán nem így láttuk, éppen ellenkezőleg, úgy véltük, hogy éppen a neokonzervatív washingtoni adminisztráció teljesíti be Huntington elhíresült jóslatát a civilizációk összecsapásáról. És, ami ennél is rosszabb, lerombolja azt a hidegháború utáni új, multipoláris világrendet, amelynek kialakításán eredményesen fáradozott idősebb Bush republikánus, majd Clinton demokrata kormányzata.

A jövőt illetően csöppet sem voltunk bizakodóak. Attól tartottunk, hogy ha George W. Busht 2004 őszén ismét elnökké választják, akkor a világrendet immár tartósan az unipoláris szemlélet fogja meghatározni.

Még nem tudtunk arról, hogy fél évvel a háború kezdete előtt egy fiatal illinoisi szenátor remek beszédet tartott Chicagóban, amelyben határozottan elutasította a tervezett inváziót. A szenátor kerek perec kijelentette, hogy Szaddám Huszein „sem a szomszédjaira, sem az Egyesült Államokra nézve nem jelent azonnali és közvetlen veszélyt”, és hogy „a nemzetközi közösséggel együttműködve kordában tartható”. A fiatal politikus ezzel komoly éleslátásról és – az akkori, végsőkig hiszterizált légkörben – nem kis politikai bátorságról tett tanúbizonyságot. Az sem tudtuk, hogy később ő lesz az Egyesült Államok elnöke, de amikor az lett, meg voltunk győződve arról, hogy valóban véget fog vetni a háborúnak.

Letölthető publikációk:

Bucsu_a_fegyverektol

368 KB

PDF dokumentum

2011.12.28.