HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
A magyar biztonságpolitikai alapelvek 1993. évi elfogadását követő öt év alatt mind a világpolitikai helyzet, az euroatlanti kapcsolatrendszer, mind pedig Magyarország szűkebb környezete változásokon ment keresztül. A délszláv válság 1991-től 1995-ig tartó időszaka lezárult ugyan a daytoni egyezmények aláírásával, ám Koszovó helyzete egyre kritikusabbá vált. Magyarország, a magyar biztonságpolitika szempontjából kiemelkedő fontosságú volt a közelgő NATO-csatlakozás és az abból adódó új biztonságpolitikai helyzet. Ez szükségessé tette a korábbi biztonságpolitikai alapelvek felülvizsgálatát, újak létrehozását.
Az új biztonságpolitikai alapelvek létrehozása sokkal gyorsabb, zökkenőmentesebb folyamat volt, mint öt évvel korábban. Az Országgyűlés bizottságai közül a Külügyi és a Honvédelmi Bizottság az alapelvekre vonatkozó javaslatot először 1998. december 9-én tárgyalta meg, komolyabb módosítási javaslat nélkül. Az Országgyűlés 1998. december 15-én bocsátotta vitára a határozati javaslatot, amelynek címe A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelvei volt. A vitát Szabó János honvédelmi miniszter nyitotta meg, aki az akkori történelmi helyzetből a közelgő NATO-tagságot emelte ki. A felszólalók közül Mécs Imre és Perlaki Jenő módosító indítványt nyújtott be az alapelvekkel kapcsolatban, így azokat a bizottságok újra megtárgyalták. A már korábban említett Külügyi és a Honvédelmi Bizottság 1998. december 16-án ült össze újra, ám a módosításokat nem fogadta el, így javaslataikat a képviselők visszavonták. Az Országgyűlés végül 1998. december 28-án fogadta el a 94/1998 (XII. 29.) OGY-határozatot a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiről.
A határozat 17 pontból áll, nem bomlik külön alfejezetekre. A biztonságpolitika céljait tekintve, a célrendszer általános, és már beintegrálódott a washingtoni szerződés (1949) pontjaiból adódó kötelezettségek vállalása is. A biztonság fogalmát átfogó értelemben használja a határozat, s oszthatatlannak tekinti.
(Újra közreadja Ignáth Éva)
Források:
ˇ Az Országgyűlés 1998. december 15-ei ülésének jegyzőkönyve. Letölthető: http://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat_aktus?p_ckl=36&p_uln=43&p_felsz=351&p_felszig=363&p_aktus=65
ˇ Az Országgyűlés 1998. december 28-i ülésének jegyzőkönyve. Letölthető: http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat_aktus?p_ckl=36&p_uln=45&p_felsz=28&p_felszig=30&p_aktus=11
ˇ A 94/1998 (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiről letölthető: http://www.complex.hu/kzldat/o98h0094.htm/o98h0094.htm
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR