publikációk a szerzőtől »

A 2014. május 22–25-én az európai parlamenti választásokon nyolcadik alkalommal szólították az urnához az unió immáron 28 tagállamának mintegy 400 millió választásra jogosult polgárát. Az európai parlamenti választások a korábbiakhoz képest több tekintetben különlegesnek bizonyultak. Mindenekelõtt ez volt az elsõ lehetõség a 2009. december elsején hatályba lépett lisszaboni szerzõdés gyakorlati kipróbálására. Mint minden szerzõdésmódosítás, a lisszaboni szerzõdés is az uniós intézmények egymáshoz való viszonyát és ezzel az intézmények egyensúlyának kérdését érinti. A nagyobb legitimitás érdekében a lisszaboni szerzõdés a korábbi szabályozáshoz képest nem csupán azt mondta ki, hogy az új bizottság elnökének személyét illetõen az Európai Tanács tesz javaslatot az Európai Parlamentnek, hanem azt is, hogy a javaslat megtételekor figyelembe kell venni az európai parlamenti választások eredményét. Az Európai Parlament, továbbá egy 2012. novemberi határozata alapján arra hívta fel a politikai pártokat, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára nevezzenek meg csúcsjelölteket. Ilyen módon az Unió döntéshozatali folyamata politizáltabbá vált, a szavazók nagyobb beleszólást mondhattak magukénak a következõ uniós végrehajtó hatalom politikai irányultságának befolyásolásában, többek között választ adva arra a kritikára is, hogy az EU „politics” nélkül fogadja el a szakpolitikákat (policy).

Letölthető publikációk:

Europai-parlamenti-valasztasok

434 KB

PDF dokumentum

2014.07.11.