Hollandia (hivatalos nevén Holland Királyság) 1815-ben nyerte el függetlenségét, az ország államformája ekkortól kezdve alkotmányos monarchia. Az 1814-ben elfogadott alkotmány megteremtette az új, független holland állam alapjait. Az 1848-as forradalmak hatására új, liberális alapokmányt fogadtak el, ez az átdolgozás tekinthető a ma érvényben lévő alkotmány eredeti verziójának. Azóta számos módosítást hajtottak végre az alkotmányon, 1983-ban a klasszikus polgári és politikai jogok mellett az alapvető szociális jogok is szabályozást nyertek. Hollandiában nem érvényesül a hatalmi ágak hagyományos szétválasztása. A legfőbb törvényhozó szerv a kétkamarás parlament (Staten-General), de az uralkodó is részese a törvényhozásnak. A törvények elfogadásához a két kamara és az uralkodó jóváhagyása is szükséges. Az Első Kamara (felsőház) 75 tagját a 12 tartományi kormányzat, míg a Második Kamara (alsóház) 150 tagját a választók közvetlenül választják. Politikailag az alsóháznak nagyobb súlya van. 1945 után az ország jelentős szerepet játszott az európai integráció folyamatában. Hollandia alapító tagja a Benelux Uniónak, 1949-ben belépett a NATO-ba, tagja lett az Európai Gazdasági Közösségnek, valamint számos nemzetközi szervezetnek. 2005-ben Franciaországgal együtt népszavazással elutasította az Európai Unió alkotmányszerződését. Hollandiában a parlamenti választásokat négyévente rendezik meg arányos képviselet alapján. A holland pártrendszer tükrözi a holland történelem fejlődését, és egyúttal kifejezi a modern ipari társadalomban meglévő politikai ellentéteket. A hagyományos parlamenti pártok a XIX. század második felében jöttek létre. A második világháború után a politikai fejlődés az ún. társulásos demokrácia kialakulásához vezetett. A holland pártrendszer 1945 utáni fejlődésének egyik fontos ismertetőjegye a pártok számának gyors növekedése volt. A holland pártok a katolikus, protestáns és világi szubkultúrára épülnek. A vallás politikaformáló szerepét mutatja az a tény, hogy európai viszonylatban Hollandiában található a legtöbb, a keresztény vallás értékeinek politikai úton történő érvényesítésére törekvő párt. |
