Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

M. SZEBENI GÉZA

Vigyázó szemetek Moszkvára vessétek…avagy Kádár és a német kancellárok

A szó szoros értelmében évezredes alapokon nyugvó magyar–német viszony olyan sokszálú és robusztus volt, hogy még a huszadik század szörnyűségei, az együtt vesztett háború, az európai kontinens politikai kettészakadása sem tudta alapjaiban megrendíteni. A hatvanas évek elejére a magyar–NSZK kereskedelmi forgalom volumene olyan mértékben növekedett, hogy néhány hónappal a „magyar kérdés”-nek az ENSZ-napirendről történő levétele, és az 1956-os „bűnökre” kihirdetett általános amnesztia után 1963. november 10-én aláírták a magyar–NSZK kereskedelmi megállapodást, amelynek értelmében aztán a következő évben megnyitották a frankfurti magyar és a budapesti NSZK kereskedelmi képviseletet. A továbblépésre elvi lehetőséget nyitott a kormányzati erővé előlépett nyugatnémet szociáldemokraták új „keleti politikája”, melynek értelmében Bonn részéről a német újraegyesítés nem volt többé előfeltétele annak, hogy normális államközi kapcsolatok jöjjenek létre Európa keleti felével. Ennek értelmében vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Bonn és Bukarest 1967-ben, s vetette fel ugyanennek az évnek a januárjában budapesti tárgyalásai során a nyugatnémet külügyi államtitkár a diplomáciai kapcsolatok felvételének a kérdését. Erre azonban a feltételek nem értek meg, elsősorban azért, mert a nyugatnémet kérdéskomplexum olyan mértékben képezte a két szuperhatalom Európa politikájának a részét, hogy a magyar–nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok tekintetében önálló lépést nem tehetett a hol hosszabb, hol rövidebb járszalagra eresztett kádári diplomácia. A lehetőségeket jól körülhatárolta a Varsói Szerződés (VSZ) külügyminisztereinek 1967. február 8. és 10. között Varsóban lezajlott konzultatív találkozója, amely leszögezte, hogy a diplomácia kapcsolatok csak akkor lehetségesek, amikor a nyugatnémet kormány tettekkel bizonyítja, hogy új politikát követ. A szovjet nézőpontból, meglehetős arroganciával megfogalmazott állásfoglalást az esetleges félreértések elkerülése végett pontosította az európai kommunista és munkáspártok ugyanebben az évben megtartott Karlovy Vary-i találkozója. Ennek résztvevői leszögezték, hogy a diplomácia kapcsolatok felvételéről akkor lehet szó, amikor az NSZK lemond a német nép egyedüli képviseletének igényéről, visszautasítja az atomfegyver birtoklásának minden formáját, elismeri, hogy két szuverén német állam létezik, elismeri a háború után kialakult európai határok véglegességét, elismeri Nyugat-Berlin önálló statútumát, és végül a müncheni szerződés érvénytelenségét. Az ügyben Kádár János is megszólalt a konferencián és kijelentette, hogy tényleges előrehaladásra csak akkor van mód, amikor a nyugatnémet kormány meggyőzően szakít a revansista követelésekkel, félreérthetetlenül lemond az által „kiagyalt” és minden valóságot nélkülöző egyedüli képviselet jogáról.

Letölthető publikációk:

Vigyázó szemetek Moszkvára vessétek…avagy Kádár és a német kancellárok274 KBPDF dokumentum2009.06.29.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius