HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
Beköszöntő »
Stanley McChrystal amerikai tábornok 2009 májusában vette át az ISAF irányítását honfitársától McKiernan tábornoktól. Nem sokkal később legnagyobb feladatául azt kapta Robert Gates-től, az Egyesült Államok védelmi miniszterétől, hogy készítsen egy értékelést az afganisztáni misszió helyzetéről, és mérje fel, hogy milyen forrásokra lenne szüksége a háború menetének megfordításához. A dokumentum elkészítésébe azonban számos civil szakértőt is bevontak, különös tekintettel Washington legmeghatározóbb think tankjeinek elemzőire – csakhogy a legismertebbeket említsem, Andrew Exum, a Center for a New American Security képviseletében; Anthony Cordesman, a Center for Strategic and International Studiestól; és végül Stephen Biddle a Council on Foreign Relations kutatója. Ezek után a mintegy tucatnyi civilből álló elemző csapatot Bagdadba repítették, ahol csatlakozva a katonai megbízottakhoz, elindulhatott a közös munka.
A 2009. augusztus 30-án elkészült dokumentummal kapcsolatban mindenekelőtt érdemes megemlíteni, hogy elnevezések egész tárháza társul hozzá, amelyek között talán a leggyakrabban emlegetettek: a ’McChrystal-jelentés/terv’ illetve a ’60 napos jelentés’.
A Washington Post által közzétett dokumentum két fő részre osztható, egy nagyjából 30 oldalas tartalmi részre és egy másik 30 oldalas mellékletre. Mint arra már fentebb is utaltam, a jelentés fő feladata az volt, hogy meghatározza, hogy milyen eszközökre és forrásokra lenne szüksége az ISAF-missziónak ahhoz, hogy megvalósítsa a kitűzött célokat – feltéve, hogy ezek egyáltalán lehetségesek.
A dokumentum amellett, hogy újabb erőforrásokat kért, lényeges fordulatot is várt a stratégiai gondolkodásban, ezzel némiképp ellentmondva Obama elnök 2009. március 27-i beszédének. A korábbi elképzelésekkel szemben ezúttal megfogalmazásra került, hogy a puszta haderőnövelés magában már nem elég a háború megfordításához, hanem új prioritásokat is be kell építeni a stratégiába. Ezúttal a fő hangsúly a civil lakosság védelmére és a velük való együttműködésre helyeződött, továbbá az ISAF irányításának hatékonyabbá tételére. A McChrystal-jelentés emellett négy „programterületet” fogalmazott meg: az afgán erőkkel való szorosabb együttműködés; megbízhatóbb kormányzat „építése”; a kulcsterületeken a kezdeményezési lehetőségek visszaszerzése és ellentámadás indítása; végül pedig az erőforrások azon területekre való összpontosítása, melyeken a civil lakosság leginkább fenyegetett.
A dokumentumot újra közre adja Péczeli Anna
Forrás: The Washington Post, 2009. szeptember 21.
http://media.washingtonpost.com/wp-srv/politics/documents/Assessment_Redacted_092109.pdf?hpid=topnews)
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR