HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
Stanley McChrystal amerikai tábornok 2009 májusában vette át az ISAF irányítását honfitársától McKiernan tábornoktól. Nem sokkal később legnagyobb feladatául azt kapta Robert Gates-től, az Egyesült Államok védelmi miniszterétől, hogy készítsen egy értékelést az afganisztáni misszió helyzetéről, és mérje fel, hogy milyen forrásokra lenne szüksége a háború menetének megfordításához. A dokumentum elkészítésébe azonban számos civil szakértőt is bevontak, különös tekintettel Washington legmeghatározóbb think tankjeinek elemzőire – csakhogy a legismertebbeket említsem, Andrew Exum, a Center for a New American Security képviseletében; Anthony Cordesman, a Center for Strategic and International Studiestól; és végül Stephen Biddle a Council on Foreign Relations kutatója. Ezek után a mintegy tucatnyi civilből álló elemző csapatot Bagdadba repítették, ahol csatlakozva a katonai megbízottakhoz, elindulhatott a közös munka.
A 2009. augusztus 30-án elkészült dokumentummal kapcsolatban mindenekelőtt érdemes megemlíteni, hogy elnevezések egész tárháza társul hozzá, amelyek között talán a leggyakrabban emlegetettek: a ’McChrystal-jelentés/terv’ illetve a ’60 napos jelentés’.
A Washington Post által közzétett dokumentum két fő részre osztható, egy nagyjából 30 oldalas tartalmi részre és egy másik 30 oldalas mellékletre. Mint arra már fentebb is utaltam, a jelentés fő feladata az volt, hogy meghatározza, hogy milyen eszközökre és forrásokra lenne szüksége az ISAF-missziónak ahhoz, hogy megvalósítsa a kitűzött célokat – feltéve, hogy ezek egyáltalán lehetségesek.
A dokumentum amellett, hogy újabb erőforrásokat kért, lényeges fordulatot is várt a stratégiai gondolkodásban, ezzel némiképp ellentmondva Obama elnök 2009. március 27-i beszédének. A korábbi elképzelésekkel szemben ezúttal megfogalmazásra került, hogy a puszta haderőnövelés magában már nem elég a háború megfordításához, hanem új prioritásokat is be kell építeni a stratégiába. Ezúttal a fő hangsúly a civil lakosság védelmére és a velük való együttműködésre helyeződött, továbbá az ISAF irányításának hatékonyabbá tételére. A McChrystal-jelentés emellett négy „programterületet” fogalmazott meg: az afgán erőkkel való szorosabb együttműködés; megbízhatóbb kormányzat „építése”; a kulcsterületeken a kezdeményezési lehetőségek visszaszerzése és ellentámadás indítása; végül pedig az erőforrások azon területekre való összpontosítása, melyeken a civil lakosság leginkább fenyegetett.
A dokumentumot újra közre adja Péczeli Anna
Forrás: The Washington Post, 2009. szeptember 21.
http://media.washingtonpost.com/wp-srv/politics/documents/Assessment_Redacted_092109.pdf?hpid=topnews)
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR