Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A kiszivárogtatott McChrystal-jelentés
2009.08.30.

 

Stanley McChrystal amerikai tábornok 2009 májusában vette át az ISAF irányítását honfitársától McKiernan tábornoktól. Nem sokkal később legnagyobb feladatául azt kapta Robert Gates-től, az Egyesült Államok védelmi miniszterétől, hogy készítsen egy értékelést az afganisztáni misszió helyzetéről, és mérje fel, hogy milyen forrásokra lenne szüksége a háború menetének megfordításához. A dokumentum elkészítésébe azonban számos civil szakértőt is bevontak, különös tekintettel Washington legmeghatározóbb think tankjeinek elemzőire – csakhogy a legismertebbeket említsem, Andrew Exum, a Center for a New American Security képviseletében; Anthony Cordesman, a Center for Strategic and International Studiestól; és végül Stephen Biddle a Council on Foreign Relations kutatója. Ezek után a mintegy tucatnyi civilből álló elemző csapatot Bagdadba repítették, ahol csatlakozva a katonai megbízottakhoz, elindulhatott a közös munka.

A 2009. augusztus 30-án elkészült dokumentummal kapcsolatban mindenekelőtt érdemes megemlíteni, hogy elnevezések egész tárháza társul hozzá, amelyek között talán a leggyakrabban emlegetettek: a ’McChrystal-jelentés/terv’ illetve a ’60 napos jelentés’.

A Washington Post által közzétett dokumentum két fő részre osztható, egy nagyjából 30 oldalas tartalmi részre és egy másik 30 oldalas mellékletre. Mint arra már fentebb is utaltam, a jelentés fő feladata az volt, hogy meghatározza, hogy milyen eszközökre és forrásokra lenne szüksége az ISAF-missziónak ahhoz, hogy megvalósítsa a kitűzött célokat – feltéve, hogy ezek egyáltalán lehetségesek.

A dokumentum amellett, hogy újabb erőforrásokat kért, lényeges fordulatot is várt a stratégiai gondolkodásban, ezzel némiképp ellentmondva Obama elnök 2009. március 27-i beszédének. A korábbi elképzelésekkel szemben ezúttal megfogalmazásra került, hogy a puszta haderőnövelés magában már nem elég a háború megfordításához, hanem új prioritásokat is be kell építeni a stratégiába. Ezúttal a fő hangsúly a civil lakosság védelmére és a velük való együttműködésre helyeződött, továbbá az ISAF irányításának hatékonyabbá tételére. A McChrystal-jelentés emellett négy „programterületet” fogalmazott meg: az afgán erőkkel való szorosabb együttműködés; megbízhatóbb kormányzat „építése”; a kulcsterületeken a kezdeményezési lehetőségek visszaszerzése és ellentámadás indítása; végül pedig az erőforrások azon területekre való összpontosítása, melyeken a civil lakosság leginkább fenyegetett.

A dokumentumot újra közre adja Péczeli Anna

Forrás: The Washington Post, 2009. szeptember 21.

http://media.washingtonpost.com/wp-srv/politics/documents/Assessment_Redacted_092109.pdf?hpid=topnews)

Letölthető publikációk:

A kiszivárogtatott McChrystal-jelentés1.6 MBPDF dokumentum2010.11.01.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius