A Magyarország és Szlovákia közötti alapszerződés megkötése sokáig húzódott, ami kifejezte a két ország közötti kapcsolatokban mutatkozó feszültéseket a második Mečiar-, ill. az Antall-kormány idején (1992–1994). A két ország közötti viszony szerződésszerű rögzítése felé a mind a két országban végment kormányváltás nyomán, szlovák részről Jozef Moravčík 1994-es kormányfői kinevezését követően kezdett kirajzolódni, majd a tárgyalásokat már a Horn Gyula vezette szocialista-liberális magyar kormány a Szlovákiában ismét kormányra jutott Vladimír Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, a Szlovák Nemzeti Párt és a Munkásszövetség alkotta koalícióval, lényegében azonban Mečiar kormányfővel folytatta le. A két ország közötti jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződést végül 1995. március 19-én Párizsban írta alá a két miniszterelnök. Magyarország szomszédságpolitikájában jelentős szerepet játszott a magyar és a szlovák állam között létre jött megállapodás. Utat nyitott a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének rendezése felé. A kapcsolatok rendezésének ugyanis egyik legfőbb akadálya éppen ez volt. A magyar–szlovák szerződéshez a többi országgal kötött hasonló szerződésektől eltérően nem csatoltak a kisebbségek jogait rögzítő külön nyilatkozatot, hanem ezeket a jogokat a felek a szerződésbe foglalták Az alapszerződés kimondta, hogy a nemzeti kisebbségek védelme a nemzetközi jog, és nem az egyes államok belső jogának körébe tartozik. Megtiltotta a diszkriminációt, kimondta, hogy a kisebbségekhez tartozó egyes személyek a jogaikat egyénenként és csoportosan is gyakorolhatják, saját szervezeteket, egyesületeket, politikai pártokat alapíthatnak, és részt vehetnek akár országos szinten is azokban a döntésekben, amelyek a lakóhelyükkel kapcsolatos regionális ügyeket, vagy kisebbségük helyzetét érintik. A szerződés rendelkezett továbbá a nyelvi jogokról, biztosította, hogy a kisebbségek lakóhelyükön a településneveket, az utcaneveket, közterületek neveit a saját nyelvükön tüntethessék fel, valamint hogy kereszt- és családnevüket is anyanyelvükön jegyeztethessék be. A szerződő felek továbbá azt is elismerték, hogy alkalmazzák az Európa Tanács kisebbségek védelméről szóló nyilatkozatát (1201-es ajánlás). A tárgyalások során a szlovák fél elzárkózott a csoportos jogoknak a szerződésbe foglalásától, így azok nem is szerepelnek abban. Maga a szlovák alkotmány is csak a nemzeti kisebbségek tagjairól, az azokhoz tartozó állampolgárokról beszél. Sikerült azonban a nemzetközi kisebbségvédelmi irányelveket beilleszteni a szlovák jogrendbe, ami kollektív dimenziójú egyéni kisebbségi jogokat is tartalmaz. A magyar–szlovák alapszerződés aláírása nem hozta meg a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének radikális változását. A szerződést csak egy évvel az aláírása után, 1996. március 26-án ratifikálta a szlovák törvényhozás, ezalatt az alapszerződés által a magyar kisebbségnek nyújtott vélt bőkezűséget szlovák nacionalista intézkedésekkel ellentételezték. Részben ezt a célt szolgálta a nyelvtörvény elfogadása, valamint az közigazgatási jogszabálytervezet erőltetett elfogadtatása, amely nem vette figyelembe a magyar kisebbség hangadó politikai erejének, a Magyar Koalíció Pártjának az észrevételeit. Paradox módon az alapszerződés megkötése után egyre inkább elhidegültek a magyar–szlovák kapcsolatok. Hosszantartó vitát gerjesztett a szerződés 15. pontjának – az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlását illető – eltérő értelmezése, vagyis jelentős részben elmaradt az alapszerződésben meghatározott célok teljesítése. Változást csak az 1998. évi szlovákiai parlamenti választások hoztak, amikor az ország irányítását a kisebbségi kérdést illetően megértőbb kormánykoalíció vette át. Az új kormánynak tagja lett a szlovákiai magyarok képviseletét is felvállaló Magyar Koalíció Pártja. Az alapszerződés teljesítése érdekében a szerződő felek az 1998. november 24-én aláirt, az alapszerződés teljesítésének kiértékelését szorgalmazó jegyzőkönyv értemében a fontos szakpolitikai kérdéseket lefedő, összesen 11 vegyes bizottságot hoztak létre. A határozatot újra közreadja Kelemen Csaba, a közlés forrása: http://ots.mti.hu/news.asp?view=1&newsid=20516 |