Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 RECENZIÓ
Owczynik Karolina
Terra Australis Incognita

(EGEDY GERGELY: Ausztrália története)

„Az ötödik kontinens sokáig „rejtőzött" az európaiak szeme elől." A tudományos igényű gondolkodás már a középkorban is feltételezte, hogy a déli féltekén léteznie kell egy nagy kiterjedésű ismeretlen földrésznek, és a képzelet mesés kincsekkel és rendkívüli természeti adottságokkal ruházta fel a távoli földrészt. Elsősorban e meggyőződés sarkallta az európaiakat a „nagy déli föld" megkeresésére" - kezdi a szerző a könyvét, amelynek célja, hogy bemutassa az olvasónak a „Cook kapitány" óta is rejtélyekben bővelkedő „déli szigetet" és lakónak történetét.

Egedy Gergely történész, akinek egyik oktatási területe Nagy-Britannia története, kutatási területe, pedig az angolszász történelem, ill. a politikai gondolkodás története.

Az Ausztrália története a XX. században c. műve hazánkban bizton páratlannak tekinthető. A jelző nem véletlen, hiszen előtte nem született ilyen történelmi spektrumú, ugyanakkor kulturális, szociológiai és gazdasági aspektusokat is szerteágazóan figyelő magyar nyelvű mű a tőlünk földrajzilag távol eső kontinensről, amely sokunk számára valóban „Terra Australis Incognita", azaz ismeretlen déli földrész. Talán éppen ez adja annak a misztikumnak a varázsát, amely képes újra teret nyitni gyermeki fantáziánknak, hogy könnyedén elhiggyük a könyv igaz meséjét. Hiszen az egy egész földrészről szól, annak viszontagságos történelméről, ősi és új lakóinak viszonyáról, gazdasági, szellemi és kulturális felemelkedéséről, a sziget mai valójáról, miközben végéig hagyja, hogy bennünk észrevétlenül érlelődjön a tudat, miszerint természetesen az elbeszélés minden egyes megjelenített momentuma valahol az „Óperenciás tengeren túl" történt és történik ma is. A mű Ausztrália prosperitásának kiteljesedéséig, a napjainkra kialakult, ismert képéig bezárólag tárgyalja az eseményeket, segítségül hívja ehhez az ott megfordult írókat, művészeket, akik ihletet, inspirációt nyertek a vörös homokú, sziklájú, bozótos, hatalmas kék óceánok közül kiemelkedő sziget megható szépségétől.

Maga a cím nem egészen pontos abban tekintetben, hogy nem kizárólag Ausztrália a XX. századi történetét mondja el, hanem korábbról, a kontinens XVIII. század végi, „börtönsziget" állapotánál kezdődik.

Az első rész az ausztrál szigetnek a brit koronagyarmattá tételét írja le, a fehér ember első lépéseitől, az első gyarmati „fegyenctelepek" megalapításától, azok átalakulásán keresztül, elsőként kezdve Macquarie 11 éves főkormányzói munkájával, kinek uralmát követően igen hamar börtönből gyarmattá válhatott az ismert Új-Dél-Wales és Van Diemen Földje is. A szerző elmondja, milyen volt az élet az első városokban, milyen volt Sydney, megrajzolja a gyarmati telepesek karakterét, szemléletesen ecseteli a társadalmi szerveződés különböző formáinak kialakulását, az odaérkezett első nők sorsát, a főkormányzók és squatterek uralmát, a fegyencek életét, hogy végül hogyan is váltak ausztrálokká. A bevezető fejezetek bemutatják azt is, hogy miként történt az önkormányzatok kivívása, a fegyencrendszer felszámolása.

A XIX. század közepén az angolok tudatában kezdett átalakulni az Ausztráliáról mint börtönszigetről kialakult kép, a távoli kontinens kezdett kiaknázandó célponttá változni, különösen amikor fellobbant az ausztráliai aranyláz. A változás leírása mellett a szerző nem feledkezik meg az őslakókról, betelepülteknek a hozzájuk való feszültségekkel teli viszonyáról, majd ennek békéssé oldódásáról. A század második felére a lassú gyarapodás volt jellemző. A könyv első része nem nélkülözi annak a fontos megállapításnak a folytonos jelenlétét, miszerint az ausztrál kultúra egy nemzetközi „remixre" emlékeztet, amelyen az európai, az amerikai és az ázsiai jellegzetességek nyomai egyaránt felismerhetők Adelaide-et érintően Egedy Gergely Marc Twaint idézi, aki szerint „Adelaide az a város, ahonnan 64 út vezet a Mennyországba.". Aláhúzva ezzel nemcsak az emberek sokféleségét, hiszen több országból érkeztek, s azt is, hogy nagy változatosság alakult ki a vallásokban is. Természetesen nem felejthetjük el, hogy Ausztrália koronagyarmati valójában az európai befolyás dominált, amely a britek érkezése révén folyamatosan utánpótlást kapott.

A második rész a Commonwealth kialakulását írja le, illetve az azt befolyásoló tényezőket részletezi, azt a folyamatot, amelyben a westminsteri statútum folyományaként Ausztrália, Kanadához hasonlóan domíniumi státuszt kapott. Egedy Gergely több táblázatban összegzi a gazdasági fejlődést, így bemutatja az ausztrál külkereskedelem összetételének változását 1901 és 1913 között, vagy a bruttó hazai termék 1900/1901-béli és 1913/1914-béli alakulását. Ezekkel az adatokkal az olvasó is könnyebben felmérheti az ausztrálok életszínvonalának alakulását. Idézi is a szerző az 1914-es: The Private Wealth of Ausralia című kiadványt, mely felsorolja azt 15.000 személyből álló roppant szűk kört, akiknek magánvagyona meghaladta az 5000 fontot.

A fontos történelmi esemény is előtérbe kerül a műben, azt 1914. augusztus 5-én történt, amikor a victoriai parti őrség tüzet nyitott a Pfalz német hadihajóra, ezzel Ausztrália az anyaország oldalán fejest ugrott az első világháborúba. Az ANZAC-erők (Australian and New-Zealand Armee Corps) tevékenysége, köztük a Gallipoli vereség is megjelenik a történetben, a háborúval Ausztrália megerősítette a domínium elkötelezettségét Nagy-Britannia iránt.

A háborút követő időszakot jellemző gazdasági válságnak a Nemzetközösségbe való begyűrűzést is bemutatja a mű, ez alól Ausztrália sem volt ez alól kivétel. A déli kontinens egyes régió között markáns életszínvonalbeli különbségek alakultak ki akkor, vagyis nem mindenhol élt mindenki rosszul, ám erre az állapotra a szerző szerint az vetette a legnagyobb árnyékot, hogy sehogyan sem sikerült lefaragni az ausztrál elit, ill. a tömegek között tátongó életszínvonalbeli szakadék mértékéből. A válság Ausztráliában 1932-ig, Lyons kormányra lépéséig tartott. A könyv második részének végén képet kapunk Ausztrália világgazdasági helyzetéről a második világháború előszelében, miközben kiderül a műből az ausztrál öntudat állandó jelenléte is, amelyet érzékeltet az idézett felkiáltás is „Australians first!". Ezt a kulturális öntudatra, identitásra ébredést húzza még alá többek között az a BBC mintájára megalapított ABC (Australian Broadcasting Channel) fővárosi és regionális adó megszervezése 1932-ben, amelyről szintén olvashatunk a műben.

Ezután a második világháborús ausztrál szerepvállalást részletezi a könyv, szerteágazó komplex áttekintéssel. Bemutatja a Menzies vezette ausztrál domínium hadba lépését és háborús szerepvállalását az Egyesült Királyság és a tengelyellenes szövetségesek oldalán. A könyv felsorol számos ausztrál érdemet, köztük például Curtin miniszterelnökét, ill. az ausztrál csapatokét, például az 1943 februárjában végez vitt katonai akciót, amely egész Pápua-föld felszabadítását eredményezte.

A második világháborút követő éveket a könyv harmadik része tárgyalja. Ebben a részben domborodik ki többek között az is az olvasó szeme előtt, hogy miként bővült ki az ausztrál külpolitika eddigi szűk, brit keretekkel korlátozott mozgástere, hogyan vált Ausztrália sokkal függetlenebbé. Továbbá a Menzies-éra jellemzői is előtérbe kerültek, azaz hogy miként alakult és fejlődött tovább a piacgazdaság, hogyan küszködtek az ausztrálok a háborús éveket követő munkanélküliséggel, majd bemutatja a szerző, hogyan dőlt meg a Menzies-kormány rendíthetetlennek tűnő hatalma.

A Vietnám árnyékában című fejezet mutatja be az 1950-es évektől kezdődő időszakot, az Egedy-féle megvilágításában előtűnik előttünk, hogy mind belpolitikailag, mind külpolitikailag jelentős aktivitást élt át a „koalák paradicsoma". Ausztrália 1951-ben aláírta az ANZUS-paktumot, mely Ausztrália mellett, Új-Zélandot és az Egyesült Államokat foglalta magába, illetve 1954-ben belépett a SEATO-ba is. A déli kontinensnek a vietnami háborúban való tevékeny részvételét is tárgyalja a mű, az ausztrál hadosztály által, de leginkább arról kapunk bővebb betekintést, hogy milyen hatásokat élt át a kontinens a háborúban való részvétel által.
A magyar kivándorlók vonatkozásban, az 1956-os forradalom jelentősége vált ki nagy visszhangot keltő tényezőként a mű interpretációjában.

A 1960-as évek gazdasági prosperálásról is képet kapunk, egészen addig, míg 1973-as olajválság el nem ért a „kenguruk földjére" is. Egedy Gergely nem hagyja figyelmen kívül az ázsiai régió közelségét, illetve a déli kontinens Ázsia felé való nyitását, amelyet Ausztráliának az ASEAN-hoz való csatlakozása is tükröz.
Az olvasó figyelmét ráirányítja a mű az 1987-es a bicentenáriumra, majd azt követő újabb gazdasági válság kialakulására, amelyet nagyfokú belpolitikai instabilitás is övezett. Ez a miniszterelnök-váltáshoz, 1991-ben a Keating-kormány megalakulásához vezetett.

A hidegháború befejeztével megnyugtató közelségbe került a nukleáris háború elkerülhetőségének reménye is, amely komolyan foglalkoztatta az ausztrálokat. Ebben az időszakban az ország komoly szerepet vállalt az ázsiai térség felemelkedésért folyó küzdelemben. Ennek egyik eredménye az APEC megalakulása. Az kialakuló integrációba 1991-ben az „ázsiai elefánt", Kína is bekapcsolódott. A történeti kitekintést, ill. az ausztrál földrész jellegzetességeinek alakulását egészen a Sydney-i olimpiáig végzi el a szerző.

Egedy Gergely színes, olvasmányos nyelvezettel írta meg értékes művét, jól kézben tatható könyvformát kapott. A főszöveget tartalmas függelék egészíti ki, amely életrajzi lexikont, kronológiát, névmutatót és térképgyűjteményt tartalmaz. Ezeken kívül különös figyelmet érdemel a válogatott szakirodalom összeállítása is, amely a téma iránt komolyabban érdeklődő olvasó számára nyújt segítséget.

Egedy Gergely: Ausztrália története. Budapest, 2000. Aula Kiadó. 458 old.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2019 Grotius