Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

MAGYARICS TAMÁS

Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország a 21. század elején: stratégiai partnerség, stratégiai versengés és ellensúlyozás

 

A hidegháború lezárulásával értelemszerûen a nagyhatalmi kapcsolatok is számos tekintetben átalakultak. A korábban az Egyesült Államok melletti másik szuperhatalom, a Szovjetunió 1991 végén megszûnt létezni, jelentõs nagyságú és stratégiai fontosságú területeket vesztett, melyek közül Ukrajnát kell kiemelni, és az utódállam, Oroszország több tekintetben is egy regionális hatalom (középhatalom) szintjére süllyedt. Nagyhatalmi státuszát elsõsorban geopolitikai fontosságának, valamint nukleáris arzenáljának köszönhette, továbbá annak a kiterjedt diplomáciai és politikai hálózatrendszernek, amelyet még a szovjetek építettek ki Kelet-Ázsiától kezdve Afrikán át Latin-Amerikáig. A sikeres külpolitikától elválaszthatatlan erõs és stabil belsõ adottságok közül gyakorlatilag az összes gazdasági mutatót tekintve még a korábbiaknál is jobban lemaradt az Egyesült Államok mögött. Az orosz gazdaság az 1990-es években az amerikai egytizedét is alig érte el (egy idõben még Hollandia GDP-je is magasabb volt Oroszországénál), a népesség az amerikai felére, az évtized végére 146 millióra olvadt, és a népességfogyás megállíthatatlannak bizonyult, egy évtized alatt mindössze alig valamivel több, mint 11 milliárd dollárnyi mûködõ tõke áramlott az országba (Kínába ez alatt az idõszak alatt 350 milliárd, és Magyarországra is több tõke érkezett, mint Oroszországba), és a kedvezõtlen adatokat még hosszan lehetne sorolni. Az ország presztízse a mélyponton állt, melyen nem javított az Oroszország megteremtésében kulcsszerepet játszó Borisz Jelcin elnök alkalmankénti kiszámíthatatlan magatartása a stratégiai kérdésektõl kezdve a mindennapi érintkezésekig. Így, többek közt, „vörös vonalakat” állapított meg a NATO keleti terjeszkedése elõtt, hogy aztán váratlanul feladja azokat minden látható ellenszolgáltatás nélkül. Az is igaz, hogy nagyon gyenge pozícióból tárgyalt részben a már érintõlegesen említett belpolitikai nehézségek miatt, s így nem tudta hatékonyan érvényesíteni a már ekkor elméletileg, de késõbb gyakorlatilag is jelen lévõ kül- és biztonságpolitikai stratégiát: a Nyugat megosztását.

Letölthető publikációk:

Az-Egyesult-Allamok-kina-es-Oroszorszag772 KBPDF dokumentum2014.05.15.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius