Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 BESZÁMOLÓ

PÁLFINÉ SIPŐCZ RITA

Válasz Gordos Péter és Korompai Attila opponensi véleményére

Mindenekelőtt tisztelettel köszönöm Dr. Gordos Péter és Dr. Korompai Attila alapos, átfogó opponensi véleményét. Örömömre szolgált, hogy Korompai Attila véleménye szerint „a disszertáció a téma feldolgozásában fontos előrelépésnek tekinthető”. A megfogalmazott észrevételekkel kapcsolatos válaszomat az alábbiakban foglalom össze.

Mindkét bírálat pozitívan értékelte a témaválasztást annak relevanciája, időszerűsége miatt. A témát több okból is feldolgozásra érdemesnek tartottam. Az európai integráció sokat emlegetett megrekedésével egy időben az energiapolitikára ható világgazdasági kényszerek – feltevésem szerint – hozzájárulhatnak az integráció kiszélesedéséhez, mélyüléséhez, s az EU, mint nemzetközi aktor erősödéséhez. E folyamat része a közös külső energiapolitika kibontakozása is. Másrészt, Magyarország import-sebezhetősége miatt különösen fontos az EU által sürgetett „közös hang” energiapolitikai hatásainak megismerése. A közösségi szinten kibontakozó energiaügyi külkapcsolat-építési törekvések feldolgozottsága ugyanakkor a hazai irodalomban szerény, és a külföldi szakirodalom feldolgozásakor sem találtam olyan forrásmunkát, amely az uniós energiaügyi külkapcsolati aktivitás átfogó, retrospektív bemutatására vállalkozott volna.

A választott téma megragadása ugyanakkor kihívást jelentett, lévén az Unió külső energiapolitikája sajátos határterület, a kül- és biztonságpolitika, az energiapolitika, a környezeti és kutatás-fejlesztési politikák területeit is érinti, szorosan összefügg a nemzetközi együttműködés gazdasági és politikai kérdéseivel, ideértve azok nemzetközi jogi hátterét és a reálfolyamatokat egyaránt, kapcsolódik a nemzetközi szervezetek tevékenységéhez csakúgy, mint a multinacionális energiavállalatokéhoz. Törekedtem arra, hogy a terjedelmi korlátokon belül átfogó képet nyújtsak a külső energiapolitika kialakulásáról, külső és belső feltételrendszeréről, az energiapolitikában és az európai integrációban betöltött helyéről, célkitűzéseiről, és azokról az eszközökről, amelyek e célokat szolgálhatják. Mindezt az integrációelméletek, mint elsődleges értelmezési keret alapul vételével, elsődlegesen fejlődéstörténeti megközelítésben vizsgálja az értekezés, erőteljesen támaszkodva a dokumentumelemzés lehetőségeire és a statisztikai adatok másodelemzésére. Mindkét vélemény megfelelőnek tartotta az alkalmazott tudományos módszereket.

A bírálók a téma feldolgozásának módját: tematikáját, az anyag logikai felépítését, szerkezetét, az egyes tárgyalt témakörök arányát és kidolgozottságát is pozitívan értékelték.

A felhasznált szakirodalmat, annak kiterjedtségét, alaposságát a bírálók ugyancsak megfelelően szélesnek találták. Korompai Attila szerint célorientált, egységes szemléletű irodalomfeldolgozás jellemzi az anyagot. Ugyanakkor észrevételezi, hogy az irodalomelemzés gyenge pontja a forráskritika: hiányolja, hogy számos megállapítást az értekezés nem karakteresen, illetve csak a következtetések megfogalmazásakor ütköztet a valós tényekkel. Ehhez kapcsolódóan több helyen hiányolja az idézett forrásmunkák adatainak, megállapításainak egymással való ütköztetését. A kritikát az értekezés több pontjára nézve elfogadom és építő jellegére tekintettel további kutatómunkámban szem előtt tartom. Megjegyzem azonban, hogy – ahogy a bíráló is rámutat – az értekezés összefoglaló megállapításai megfogalmazásakor felsorakoztattam mindazokat a következtetéseket, amelyek a forrásmunkák áttekintése, a feldolgozott információk szintetizálása és értékelése során a vizsgált témával kapcsolatban leszűrtem.

A konkrét észrevételekre visszatérve: Az EU tagországok energiamixének statisztikai adatok másodelemzésével végzett bemutatása, majd a Röder, Delgado és Friederiszick által konstruált energiapolitikai indexen (Energy Policy Index - EPI), alapuló vizsgálati eredményeinek ismertetése[1] valóban nem terjed ki a két elemzés eredményeinek ütköztetésére (77-79.oldal). Szándékom az volt, hogy az energiaellátás strukturális jellemzőinek tárgyilagos elemzése után az energiapolitikai index segítségével bemutatom, hogy az európai uniós sajátosságok, így a belső piac nagysága, a külső hálózati összeköttetések, a tervezett kapacitások árnyalják az energia-mix alapján kirajzolódott energiatérképet.

A 2020-ig, majd az aktualizált, 2030-ig terjedő oroszországi energiastratégia egymás utáni bemutatása (120.122. oldal) nem a két – egyébként öt éves különbséggel készült – anyag összevetésére fókuszált, hanem a dolgozat fejlődéstörténeti megközelítését alkalmazva az aktualizált stratégiából csak az új, a korábbiakon túlmutató elemeket emelte ki.

A 119-120. oldalon közölt adatok az orosz kőolajkészletek súlyának világviszonylatban történő bemutatása során az eltérő adatok közlése valóban magyarázatra szorult volna, az észrevételt elfogadom.

Gordos Péter bírálatában pozitívan értékeli a külső energiapolitika más politikákkal (fenntarthatóság, K+F, TEN) való összekapcsolását. Úgy vélem, már a kutatási terület lehatárolásakor sikerült rámutatni arra, hogy a külső energiapolitika több tudományterület határmezsgyéjén helyezkedik el, számos uniós politikával összefügg, így megragadásában elengedhetetlen volt a multidiszciplináris megközelítés és a kapcsolódó közösségi politikák összefüggéseinek áttekintése. A fenntarthatóság kérdésköréhez kapcsolódó véleményét a dekarbonizáció túlértékelésének kockázatáról az energiapolitikai gondolkodásban a vizsgált téma, a külső energiapolitika szempontjából magam is osztom. Az értekezés a rendelkezésre álló számadatok statisztikai másodelemzése révén rámutat, hogy a szénhidrogén-importfüggőség a legtöbb tagállam jelenlegi és középtávú energiapolitikai gondolkodásának megatározó eleme marad. Az értekezés ugyanakkor – az adott terjedelmi korlátok között – kísérletet tesz arra, hogy bemutassa az EU szerepét, törekvéseit a fenntarthatósági szempontok érvényesülését segítő nemzetközi intézmény- és normarendszer fejlődésében, és felvillantja az alternatív technológiák fejlesztésére tett közösségi erőfeszítéseket is, hiszen, mint Jacques Delors is rámutat, a válságból kivezető utat a fenntartható fejlődésen és a harmadik évezred technológiáin alapuló új ipari forradalomban betöltendő vezető szerepe jelentheti Európa számára.[2]Az energiapolitika tehát fontos területe lehet Európa gazdasági-társadalmi megújulásának.

Gordos Péter kitér arra, hogy az utolsó fejezet a külső energiapolitikát, mint együttműködési – gondolkodási keretet adó – modellt vázolja fel. Korompai Attila utal arra, hogy a disszertáció kiváló alapot szolgáltat a modell részleteinek későbbi kimunkálásához. Az értekezés valóban kísérletet tesz az EEEP, mint együttműködési modell jellegzetességeinek felvázolására, az alapelvek, célterületek és cselekvési szintek, eszközök, hajtóerők és dilemmák bemutatására. Javaslatot tesz az EEEP célterületeinek és cselekvési szintjeinek elhatárolására, a dokumentumelemzés alapján vázolja az EEEP eszközrendszerét, a normaexport, a strukturált párbeszéd és a horizontális programok köré csoportosítva, valamint azonosítja a politika kibontakozását ösztönző hajtóerőket. A keretfeltételekismeretében sem adható azonban egyértelmű válasz arra, hogy épülne fel egy ideális külső energiapolitika modell. A közösségi dokumentumokban megjelenő külső energiapolitika is inkább a célmeghatározásokban ragadható meg; hiányoznak a koordinációs mechanizmusokra irányuló kiérlelt elképzelések, amelyek az alapelvek érvényre juttatását biztosítanák.

Korompai Attila bírálatában kiemeli a külső energiapolitika témakörét érintő további kutatási lehetőségek perspektíváját. Magam is úgy vélem, hogy a téma további kutatási lehetőségeket rejt magában. Az értekezés eredményei alapján úgy látom, előremutató kutatási témakörnek ígérkezik a tagállamok közösségen belüli kölcsönös függőségének mélyebb vizsgálata (az energiaellátással kapcsolatos döntések hatásainak elemzése más tagállamokra), annak módszertanának kidolgozásával. Jelentősen hozzájárulhat az energiaügyi külkapcsolatok mozgatórugóinak feltárásához és a stratégiaalkotáshoz a stratégiai partnerekkel fennálló az interdependencia részletesebb vizsgálata, számszerűsítése (komplex mutatószám konstruálása). Egyelőre csak formálódnak azok a koordinációs mechanizmusok, amelyek a kormányközi döntéshozatal és a közösségi politikaalkotás együttes érvényesülését a legcélszerűbben biztosítják az energiaügyi külkapcsolati érdekekhez igazodóan. Nem utolsósorban, célszerű lehet átfogóan elemezni a magyar energiaügyi külkapcsolat-építés helyzetét, összefüggéseit az EEEP formálódásával, a közösségi politikaalkotás további fejleményeit is figyelembe véve.

Budapest, 2012. május 5.



[1]Röder-Delgado-Friederiszick [2007]: Energy: Choices for Europe, Breugel Blueprint Series Az EPI komponensei: Versenyképesség: (1) verseny és liberalizáció (vertikális elkülönülés és piaci struktúra a villamos energia és a földgázszektorban) (2) EU-n belüli villamos energia kereskedelem. Ellátásbiztonság: (1) energiafüggőség, (2) ellátási képesség (a RAC / Reliably Available Capacity /és a csúcsfogyasztás aránya). Környezet: (1) a megújulók aránya az energiamixben, (2) CO2 kibocsátás mutatói (3) kiotói célok (a 2010-ig esedékes ÜHG kibocsátás mérséklést szolgáló intézkedések).

[2]Jacques, Delors: A Call for a European Energy Community in: Andoura-Hancher-van der Woude: Towards a European Energy Community: A Policy Proposal, Notre Europe, March 2010.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2022 Grotius