Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
57. szám (2012)E-KÖNYVTÁR

NYIRCSÁK ADRIENN

Az Európai Unió globális szerepvállalása az ENSZ-ben: reprezentáció, normatív diskurzus és politikai racionalitás

A vesztfáliai államközpontúságtól egyre inkább eltávolodó nemzetközi rendszerben különös aktualitással bír a nem állami szereplõk, intézmények, szervezetek interakcióinak elemzése. A dolgozat a „par excellence” nemzetközi szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint az Európai Unió mint  nemzetközi szereplõ kapcsolatának vizsgálatához kíván értelmezési szempontokat nyújtani. A dolgozatban az EU az ENSZ-hez fûzõdõ tagsági viszonya révén aktív szereplõként szerepel, nemzetközi színtéren végzett tevékenységének az ENSZ intézményi struktúrája ad legitimációs keretet.

A dolgozat alapvetése az, hogy az EU az ENSZ stratégiai partnere a globális kormányzás kiépítésében, legfõbb eszközének pedig a hatékony multilateralizmust tekinti. Amellett azonban, hogy saját külpolitikai identitását az ENSZ által képviselt elvek és a nemzetközi jog szabályozta államközi kapcsolatok keretein belül határozza meg, maga is formálni kívánja környezetét, mégpedig az egyedülálló, hibrid politikai identitásához köthetõ sajátos globális szerepvállalás révén.

A dolgozatban három interpretációs lehetõséget kínálok ahhoz, hogy megragadhatóvá tegyem az Európai Unió megkülönböztetett szerepét a globális kormányzás rendszerében. Az elsõ fejezet az EU cselekvésének formális kereteit és megjelenésének formáit tárja fel ENSZ tagságának jogi és intézményes feltételeinek bemutatásán keresztül. A második fejezet egyfelõl az elemzés egy tágabb kontextusát vázolja fel: a globális és regionális folyamatok és a multilateralizmus doktrínája mentén kimutatható illeszkedéseket és súrlódásokat, eltéréseket a két szervezet viszonylatában. Másrészrõl pedig tárgyalja az Európai Unió ENSZ-en belül végzett feltételezett normaprojekciós tevékenységének ideológiai alapjait és azok politikai gyakorlatban való leképezõdését. Ez utóbbit a fenntartható fejlõdésrõl szóló nemzetközi diskurzus alakításában játszott szerepével kapcsolatban tárom fel. Végül a dolgozat utolsó részében a globális kormányozhatóság alternatív elméleti eszköztárának segítségével a korábban tárgyalt normatív szerepfelfogás kritikai szemléletét vázolom fel, görbe tükröt tartva a reprezentáció, diskurzus és hatalomgyakorlás visszáságai elé.

A dolgozat az elméleti alapvetések mellett végig hivatkozik a tárgyalt koncepciók gyakorlati vetületére, elemezve ezáltal az EU-nak az ENSZ-intézményekben vagy tágabb értelemben az ENSZ-hez köthetõ globális rezsimekben kifejtett tevékenységét.

A fõ kérdés tehát az, hogy miben rejlik a fent felvázolt kontextusban az Európai Unió mint nemzetközi szereplõ sajátos jellege, illetve ezt hogyan lehet értelmezhetõvé tenni.

Letölthető publikációk:

Grotius E-Konyvtar_55834 KBPDF dokumentum2012.11.16.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius