publikációk a szerzőtől »

A vesztfáliai államközpontúságtól egyre inkább eltávolodó nemzetközi rendszerben különös aktualitással bír a nem állami szereplõk, intézmények, szervezetek interakcióinak elemzése. A dolgozat a „par excellence” nemzetközi szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint az Európai Unió mint  nemzetközi szereplõ kapcsolatának vizsgálatához kíván értelmezési szempontokat nyújtani. A dolgozatban az EU az ENSZ-hez fûzõdõ tagsági viszonya révén aktív szereplõként szerepel, nemzetközi színtéren végzett tevékenységének az ENSZ intézményi struktúrája ad legitimációs keretet.

A dolgozat alapvetése az, hogy az EU az ENSZ stratégiai partnere a globális kormányzás kiépítésében, legfõbb eszközének pedig a hatékony multilateralizmust tekinti. Amellett azonban, hogy saját külpolitikai identitását az ENSZ által képviselt elvek és a nemzetközi jog szabályozta államközi kapcsolatok keretein belül határozza meg, maga is formálni kívánja környezetét, mégpedig az egyedülálló, hibrid politikai identitásához köthetõ sajátos globális szerepvállalás révén.

A dolgozatban három interpretációs lehetõséget kínálok ahhoz, hogy megragadhatóvá tegyem az Európai Unió megkülönböztetett szerepét a globális kormányzás rendszerében. Az elsõ fejezet az EU cselekvésének formális kereteit és megjelenésének formáit tárja fel ENSZ tagságának jogi és intézményes feltételeinek bemutatásán keresztül. A második fejezet egyfelõl az elemzés egy tágabb kontextusát vázolja fel: a globális és regionális folyamatok és a multilateralizmus doktrínája mentén kimutatható illeszkedéseket és súrlódásokat, eltéréseket a két szervezet viszonylatában. Másrészrõl pedig tárgyalja az Európai Unió ENSZ-en belül végzett feltételezett normaprojekciós tevékenységének ideológiai alapjait és azok politikai gyakorlatban való leképezõdését. Ez utóbbit a fenntartható fejlõdésrõl szóló nemzetközi diskurzus alakításában játszott szerepével kapcsolatban tárom fel. Végül a dolgozat utolsó részében a globális kormányozhatóság alternatív elméleti eszköztárának segítségével a korábban tárgyalt normatív szerepfelfogás kritikai szemléletét vázolom fel, görbe tükröt tartva a reprezentáció, diskurzus és hatalomgyakorlás visszáságai elé.

A dolgozat az elméleti alapvetések mellett végig hivatkozik a tárgyalt koncepciók gyakorlati vetületére, elemezve ezáltal az EU-nak az ENSZ-intézményekben vagy tágabb értelemben az ENSZ-hez köthetõ globális rezsimekben kifejtett tevékenységét.

A fõ kérdés tehát az, hogy miben rejlik a fent felvázolt kontextusban az Európai Unió mint nemzetközi szereplõ sajátos jellege, illetve ezt hogyan lehet értelmezhetõvé tenni.

Letölthető publikációk:

Grotius E-Konyvtar_55

834 KB

PDF dokumentum

2012.11.16.