publikációk a szerzőtől »

Nincs még egy délkelet-ázsiai ország, mely oly markáns hatást gyakorolt volna a huszadik század történelmérõl kialakult képükre, mint az egyesítésének 40. évfordulóját idén ünneplõ Vietnami Szocialista Köztársaság. Ezt persze több évtizedes háborús szenvedéseinek és az amerikai tömegkultúra ezt nemritkán sajátosan közvetítõ, de mindenképpen globális kisugárzással bíró üzeneteinek „köszönheti”.  Vietnam viharos történelmi közelmúltja máig rányomja bélyegét a vele kapcsolatos képünkre, jóllehet, az említett 1975. évi – az északi és déli országrész egyesülésével járó – újjászületés óta itt sem állt meg az idõ. A Lengyelországnál alig nagyobb Vietnam 2015-re a Föld 13. legnépesebb országa lett, és korábbi elképesztõ szegénységének enyhítésében is – bár európai szemmel szerénynek tûnhetõ, de – határozott javulást könyvelhet el. Napjainkban – ahogy azt a távol-keleti nemzetközi kapcsolatok alakulásánál megszokhattuk – a Kínai Népköztársaság hatalmi súlyának fokozódása és regionális ambíciói helyezték új megvilágításba a „legmagyarabbnak” tekintett délkelet-ázsiai nép lehetséges szerepét. Ez egyszersmind az alapdilemmát is azonnal eszünkbe juttatja: Vietnam múlt századi tragédiáját a vele kapcsolatos nagyhatalmi ambíciók idézték elõ. Igaz, az ország bizonyította ellenálló képességét, és a 21. századra változott valamelyest a szereposztás is, Délkelet-Ázsia hosszú távú jövõje a nemzetközi rendszerben továbbra is bizonytalan. Az alábbiakban számvetésre vállalkozunk Vietnam helyzetérõl és lehetséges pozícióiról korunk vezetõ hatalmainak kelet-ázsiai játszmáiban.

(Elsõ közlés:  SVKK Elemzések, 2015/13.)

Letölthető publikációk:

Vietnam-az-oriasok-sakktablajan

701 KB

PDF dokumentum

2015.09.03.