Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 BESZÁMOLÓ

KOZENKOW JUDIT

Válasz Nagy Sándor Gyula opponensi véleményére

Nagy Sándor Gyula disszertációmra adott értékelését tisztelettel megköszönöm. Észrevételeit relevánsnak, több esetben magam is továbbgondolásra, további kutatásra érdemesnek tartom. Kifejezetten örülök annak, hogy munkám módszertani és szakirodalmi hátterét kiválónak tartotta. Az értékelésben szereplő kérdésekre, kritikákra a következőkben megpróbálok részletesen választ adni.

A disszertáció újszerűségét véleményem szerint az jelenti, hogy az új intézményi közgazdaságtan, mint módszertan használatára a poszt-szocialista térségben ritkán, kifejezetten Magyarország és Lengyelország esetében pedig ismereteim szerint még nem került sor. Továbbá a formális mellé az informális intézmények bevonása az elemzésbe az új intézményi közgazdaságtan elméletén belül is új terület. Ezt kívántam megjeleníteni a magyar szakirodalomban.

Lehetséges, hogy a gazdasági teljesítmény, növekedés és fejlődés fogalmainak szinonimaként kezelésére vonatkozó megjegyzésem az olvasó számára nem volt egyértelmű. Azt csupán a második fejezetre, azaz a szakirodalmi áttekintésre vonatkoztattam. Az egyes növekedési elméletek és az intézményi közgazdaságtani munkák ugyanis bizonyos esetekben – helytelenül - elmossák az ezen fogalmak közötti különbségeket, így az elméletek említésekor logikusabbnak tartottam a fogalmak együttes kezelését. A további fejezetekben, és kifejezetten a saját empirikus vizsgálatoknál pontosan meghatároztam a használt fogalmakat. Mindezt a fogalmi magyarázatot a 21. oldalon található lábjegyzet tartalmazza: „A fejezetben [2. fejezet] a gazdasági teljesítmény, gazdasági növekedés és fejlődés kifejezéseket szinonimaként használjuk, nem feledve természetesen a köztük lévő különbségeket. Az empirikus munka során pontosan azonosítjuk majd az alkalmazott fogalmakat és azok mutatóit.”

Egyetértek azzal az állítással, hogy Magyarország és Lengyelország gazdasági növekedésében a részletesen vizsgált intézményi tényezőkön kívül más tényezők is szerepet játszanak. A neoklasszikus, és annak kritikáiból vagy továbbfejlesztéséből született elméletek nagy része a bíráló által hiányolt munkaerő mobilitást és képzettséget, azaz a humántőkét a gazdasági növekedés közvetlen meghatározó tényezőjének tekinti. Az új intézményi közgazdaságtan ellenben a humántőkét csupán közvetetten, az informális és formális intézményeken keresztül véli növekedést befolyásoló tényezőnek. Így mivel a módszertani alapként választott elmélet a humántőkét magát nem tekinti intézménynek, a disszertációban a szakmai koherencia érdekében az intézményi tényezők mellett nem vizsgáltam külön a neoklasszikus növekedési tényezőket, köztük a munkaerő mobilitását és képzettségét.

A két országról adott gazdaságtörténeti leírás abszolút terjedelmét tekintve (15 ill. 16 oldal) valóban kevésnek tűnhet. A fontosabb politikai és gazdaságpolitikai események ismertetését és az azok közötti összefüggések, kapcsolatok felvázolását, még ha rövid terjedelemben is, de elengedhetetlennek tartottam a formális intézményekről adott elemzés és értékelés alátámasztásához. Ezen intézmények alakításában, formálásában a politikai és gazdaságpolitikai lépések játsszák a meghatározó szerepet.

A lengyel és magyar esettanulmányokban az informális intézményeket az új intézményi közgazdaságtan ezekre vonatkozó tanulmányaira alapozva (többek közöttPlatteau [2000], North [2005], Tabellini [2005], Boettke et al. [2008], Williamson [2009]) négy alapvető tényezőn keresztül vizsgáltam. Az eddig ismert szakirodalom a társadalom tagjai közti bizalom, valamint tolerancia szintjének, és az egyéni döntési szabadság fokának a gazdasági növekedésre szignifikáns pozitív hatását bizonyította, az engedelmességnek pedig negatív hatást tulajdonított. A szakirodalom fenti állításait empirikus kutatásaim megkezdésekor elfogadtam. Mindkét országban ezeket a hatásokat feltételeztem, és erre alapozva állítottam fel saját informális intézményi indexemet. Egyetértek a bírálóval abban, hogy a két vizsgált ország esetében a négy tényező szakirodalom által feltételezett hatásai megkérdőjelezhetők, továbbá más informális intézményi tényezők hatása is szerepet játszhat. Ezt a disszertációban terjedelmi korlátok miatt nem vizsgáltam, de magam is további kutatásra érdemes területként jelöltem meg.

2012. január 1.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius