Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A Foreign Office feljegyzése Németország egységéről
1948.05.14.

A Külügyminiszterek Tanácsának hatodik ülésszaka (London, 1947. november 15–december 17.) nyilvánvalóvá tette, hogy a szövetséges nagyhatalmak közötti együttműködés zsákutcába jutott. Főként a német kérdésben kialakult nézeteltérések miatt a konferenciát elnapolták anélkül, hogy kitűzték volna a következő ülésszak időpontját. A kibontakozó hidegháborúban mindkét fél (a nyugati hatalmak, illetve a Szovjetunió) egyre inkább a saját érdekei és beidegződései szerint cselekedett Németországban. Kelet és Nyugat formálódó antagonisztikus ellentéte Németország megszállási övezeteit és Berlin szektorait is két pólus köré rendezte.  A Németországra és a Berlinre vonatkozó nyugati álláspont kialakításának fontos fóruma volt – a Szovjetunió részvétele nélkül – a három nagyhatalom és a Benelux-országok külügyminisztereinek részvételével tartott londoni hat hatalmi konferencia (1948. február 23–március 6., majd április 20–június 1.). A Külügyminiszterek Tanácsa üléseinek megszakadása mellett 1948 márciusában Németország négyhatalmi igazgatása is összeomlott. A Kontrollrat (Szövetséges Ellenőrző Tanács) március 20-ai ülésén Szokolovszkij marsall látványosan elhagyta a Szövetséges Ellenőrző Tanácsot – a legfőbb német hatalmi szerv cselekvésképtelenné vált.

A nyugati kancelláriákban természetesen még nem voltak teljesen kialakult tervek a német kérdés megoldására és a nyugatnémet államalapításra vonatkozóan sem. De mindinkább előtérbe került a kérdés: hogyan reagál majd minderre a szovjet vezetés? Bár a vélemények meglehetősen eltértek, abban mindhárom nyugati szövetséges egyetértett, hogy pozíciójuk Berlin nyugati szektoraiban a legsebezhetőbb. Így például a londoni hat hatalmi konferencia kezdete előtt, 1948. február 17-én a Foreign Office Berlinnel kapcsolatos tanácskozásán – jóllehet elismerték (Nyugat) Berlin kiemelkedő politikai jelentőségét – nem zárták ki annak lehetőségét, hogy „feladják Berlint”, ha a szovjetek megkísérlik a nyugati hatalmakat erőszakkal kiűzni onnan. „Maradnunk kell” – zárta le a vitát Bevin egy hónappal később, anélkül, hogy világos stratégiát dolgoztak volna ki a Berlin elleni szovjet lépések esetére. 1948. március 20-a, a SZET felbomlása után Berlinben érezhetően növekedett a feszültség, és a hónap végén a szovjetek megkezdték a „mini-blokádot”, a Berlinbe vezető utak szigorított ellenőrzését. A brit politika vezérfonala ezután így hangzott: „semmit sem mondani (a szovjeteknek), ám egy tapodtat sem mozdulni (Berlinből).” A brit külpolitika Németországra vonatkozó gondolkodásának jellegzetes dokumentuma a Foreign Office 1948. május 14-ei feljegyzése.

 

(A dokumentumot újra közreadja Mezei Géza)

Forrás: Mezei Géza (szerk.): Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945–1949). Budapest, 2001. Új Mandátum könyvkiadó. 380–381.old.

Letölthető publikációk:

A Foreign Office feljegyzése Németország egységéről204 KBPDF dokumentum2010.02.23.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius